Századok – 1912

Történeti irodalom - Horváth Sándor: Még egyszer a gróf Széchényieknek a Zách-nemzetségből való származásáról. (Válasz Szabó László észrevételeire) 690

atörténeti irodalom. 707 okleveleink nem ismernek. De ezek után igazán nem értem, mit is akarhat még Szabó holmi Celinus és Celyanusokkal ? Világos ezekből, hogy a Szabó László által (539. 1.) adott első genealógiá­ból Célén, az ismeretlen nemzetségi­ fia Elek, törlendő. Az itt emlí­tett nem létezett Elek fia . János, csak palaeographiai ismeretek hiánya folytán válhatott e nem létezett Elek fiává. A leszármazásból az egyetlen Tamás marad, a­kinek atyja Elek de Gyürk. De, hogy Tamásnak még egy János bátyja is lett volna, egyetlen egy ok­levéllel sem bizonyítható. Ez az Elek de Gyürk szintén őse a Gyürky­család egyik ágának. Továbbá, az 1339 júl. 20-án említett Péter, az 1363 ápr. 9-iki oklevélben Szelényinek mondatik (»quod Dio­nisius, filius Petri de Seelen«) ; fiai Dénes és Pál. Ezek közül Dénes az 1363 ápr. 9-iki oklevélben harmadiknak átírt oklevélben (1359 okt. 26. és decz. 6.) szintén Szelényinek jeleztetik (»Dionisius de Seelen, quod eadem possessio sua Seelen.«) Ugyanezen Dénes 1363 szept. 21-én Nyögrőinek is neveztetik. A Szabó László által műve 37. lapján adott ebbeli leszárma­zás tehát ezek szerint módosítandó és az előzőkben általam adott teljesebb leszármazás szerint helyesbítendő. Mivel továbbá az Ákos-nembeli Célén (Chelen, Chelyn)-ről tudjuk, hogy csak Sándor nevű fia volt, az 1—4. alatt ismertetett Elek de Gyürk, a­kinek apját nem, de utódait jól ismerj­ük, továbbá Fülöp, a kinek atyját szintén nem ismerjük és a kiről szintúgy nem tudjuk, hogy ezen Elek de Gyürk testvére volt-e vagy sem, s a kinek leszármazottjait Szabó is (74—75. 1.) helyesen tünteti föl, a Szabó László műve 50—51. és 74—75. lapjain, ismeretlen ősüktől II. (1220) kezdve, mint tarthatatlan, egyszer s minden­korra törlendő. A Szabó László észrevételeiben (539. 1.) nyújtott hibás és hiá­nyos Celen-leszármazás helyett utalok az általam lehetőleg bőven felszerelt pontos leszármazásra. De újból kérdezem, nem »végzetes tévedése-e« ez Szabó Lászlónak ? Valamint azt is : Nem-e Szabó Lászlóra nézve áll az, a­mivel engem kísérelt megvádolni (észrevételei 541. 1.), hogy ő az, a­kinek a saját munkájában tárgyaltakról nincsen tiszta fogalma ? ! Ezek után pedig áttérhetek immár a másik kérdésre. II. A Gyürky—Széchényi-család 1518-ig. 1. Gyürky Célén leszármazottai. (52., 53. laptól.) Azt hiszem az elmondottakból most már Szabó is láthatja, hogy Gyürky Célén nem volt, nem létezett soha. Leszármazottjairól tehát nem beszélhetünk. Nekem pedig nem kell többet bizonyítanom sem, a mint Szabó László az 540. oldalon 1—5. pontokban fogas kérdések elé vél állít­hatni, mert :

Next