Századok – 1912
Történeti irodalom - Horváth Sándor: Még egyszer a gróf Széchényieknek a Zách-nemzetségből való származásáról. (Válasz Szabó László észrevételeire) 690
atörténeti irodalom. 709 kellett azután nekem annyit fáradnom, hogy az Alexander palaeographiai declinatióját öszszeböngészszem. Valamint megtettem ezt, úgy megmondom hát neki, kik a keresett és igazi ősök ? a.) Az 1252. ápr. 22-iki oklevélben említett Péter, de genere Gurka comitis. 1252. Oltumán. 1252. Oszlár birtokban. A kiket Szabó műve 85. jegyzetében (753. 1.) helytelenül Ákos nembelieknek tart ! ! P. Az 1258. évi oklevélben említettek, és pedig a következő helyes módon : N. ? 1258-ban Saápon lakó nemesek. Ennélfogva a Gyürkyek, és a velük rokon középkori Széchényiek nem a Zách-, hanem a Gyürk-nemzetségből származnak. Az pedig, hogy a ma élő gróf Széchényiek csakugyan ezen Gyürk-nembeli középkori nemes, birtokos Széchényiektől származnak, az ízről-ízre, hiteles oklevelekkel bizonyítandó marad ezután is. 2. Gyürky Mihály ágazata, a Széchenyiek. (58. 1.) Szabó László az ő észrevételeiben (540. 1.) azt állítja, hogy bírálatomban épen a legkevésbbé meggyőző részt mutattam be s ezért az érdeklődőket munkája bő indokolására utalja. Minthogy bírálatomban a hibákra, tévedésekre pontosan reámutattam, s Szabó László ténybeli cáfolatokba nem bocsátkozik, az általam elmondott kifogásokat fentartom, s így utalok bírálatom 2. pontjára. Csak pár rövid megjegyzést kell még tennem arra nézve, amin Szabó észrevételeit elkezdette. Az 1—5. pontban tárgyal bizonyos tényeket. És mivel olyképen csoportosította azokat, hogy az 1. alattiban 1565 márcz. 23-án aBecsike-birtokba történt beiktatásról van szó, s az 5. pont végén megemlíti, hogy : »Szembeötlő az a tény is, hogy a gyöngyösi Széchényiek egyik ága 1840-ben(!) viszszamegy Becskére. Rövid fejtegetésünk tehát oda tér vissza, a honnan kiindultunk, azt hiszi, hogy ez valamelyes fontos bizonyítási rendszer. Lássuk magukat az okleveleket. 1. Az 1565. évi iktatólevél kifogástalan ; az oklevél azon állítása azonban, hogy az abban nevezett oklevelek valami szerencsétlenség folytán elvesztek, megint a biablonszerű oklevél kifeje- Gyürk, Miklós, János, Lőrincz.