Századok – 1914
Történeti irodalom - Sörös Pongrácz: l. Pannonhalmi apátság alatt 416
TÖRTÉNETI IRODALOM. 419 maradunk amellett, hogy a péteri apátság ott volt a mai Pétermonostorán, most Pest, hajdan Csongrád megyében, mert erről okleveles adatunk van, hogy már 1347-ben is Pétermonostorának hívták, és a váradi tüzes vaspróba lajstrom »de provincia Shung« szavait sokkal természetesebben magyarázzuk Csongrád megyére (Shungrad), mint Ung megyére, nem is számítva azt, hogy Ung megyében se Péteri, se Petri falu nincs és nem is volt. Helytelenül keresi továbbá a szerző a pápai tizedjegyzékben »de Dobalch«, másutt »de Clbach«-nak írt egri egyházmegyei apátságot az ugocsamegyei Dabolczon, mert hiszen Dabolcz egész a XVII. századig sohasem tartozott az egri egyházmegyéhez, hanem az erdélyihez ! Ha tekintetbe vesszük, hogy a con. com szót a középkorban rövidítéssel szokták jelezni, ez pedig könnyen olvasható a betűnek és hogy a dobalch-inak, olbach-inak írt apátság védőszentje épen úgy a Boldogságos Szűz volt, mint a kompolt-ié, világos, hogy e hibás olvasás alatt a kompolti apátság rejlik és annak történetébe épen beleillik az az egy adat, a melyet a pápai tizedjegyzék 1334-ről a kompolti apátságról följegyez, de persze hibásan Dobaldi-nak írva a de Compolth nevet. A bodrogszentpéteri apátságot egészen hibásan teszi a szerző a pécsi egyházmegye területére, mert az a kalocsai érsekség területén feküdt. Idéz ugyan a szerző egy 1493 július 13-iki pápai levelet, s ez azt állítja, hogy a Szent-Péter tiszteletére avatott szentbenedekrendű apátság a pécsi egyházmegyéhez tartozik, csakhogy itt nem a bodrogszentpéteri apátságról van szó, hanem az ugyancsak Szent-Péter tiszteletére épült dunaföldvári apátságról. Magának e műnek 171-ik lapjáról is kitűnik ez, mert itt a trebinyei püspökké kinevezett György apátot maga Sörös is dunaföldvári apátnak írja. Ezen tévedések természetesen előfordulnak azután a csatolt térképen is, sőt ott még azzal van tetézve, hogy a murakeresztúri apátság a Muraközbe van helyezve, holott tudjuk, hogy a Muraköz ma is a zágrábi egyházmegyéhez tartozik, a murakeresztúri apátság pedig a veszprémi egyházmegyéhez tartozott és tartozik. A garábi apátságot Sörös a szerém megyei, Bánmonostorától délre eső Grabovo falu helyén keresi s ez az állítása figyelemre méltó, bár döntő adat még nincs reá. Egészen elhomályosítja a szerző a szkalai vagy szkalkai apátság történetét azzal, hogy összezavarja az egyszer saxardi-nak, vagy máskor scalczadinak, egyszer tévedésből Scalasancta-nak 1 Zichy okm. II. 228. 1. 2 Mon. Vat. 1.1. 356. Theiner : Mon. S. Hungs. ill. I. 602.1.