Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Ethnographia 556
TÖRTÉNETI IRODALOM. 556 Cultura Crestina, 1915. 14. sz. Z. Pop: Cele mai vechi urme de crestinism la Dunarea de jos. Felsorolja a kereszténységnek az Al-Duna mellékén való terjedésére található adatokat (a nicäai zsinatig) és elméleteket. Végkövetkeztetése : a IV. században több alduna melléki város püspöki székhelyként szerepel, de e püspököknek nagyon kevés hivük van ; a városok lakosságának nagy része nem vette fel a kereszténységet. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1915. október. Heinrich Gusztáv : Bruno Altaner : Dietrich von Bern in der neueren Literatur. — Váczy János : II. Szabó Gyula : Trencséni Csák Máté a magyar drámai s epikus költészetben czímű művet ismerteti. — Vértesy Jenő : Baksay Sándorról emlékezik meg, főleg műveit méltatja. Egyházi Közlöny, 1915. évf. 21. és 22. sz. Huber Lipót: A vérvád és vérgyilkosságort története cz. sorozatában a tiszaeszlári vérvádról szól. — 28—29. sz. Melichár Kálmán : Az esztergomi herczegprimás egyházi és közjogi kiváltságai cz. tanulmánya első részében a prímás egyházi kiváltságait ismerteti. •—• 30—31. sz. Melichár Kálmán folytatólag a herczegprimás közjogi kiváltságait sorolja föl. — 36. sz. Vaszary Kolos nekrológja. — 40. sz. f. n. a beuroni palimpsestus intézetet ismerteti. A sigmaringeni porosz kerületben fekvő beuroni benczéskolostorban P. Koegel Rafael kezdeményezésére egy intézet alakult, melynek czélja a palimpsestusok olvashatóvá tételes közlése. Az intézet a Koegel-módszer szerint végzett kutatások eredményét a Spicilegium Palimpsestorum cz. vállalatban adja ki. Elsősorban theologiai tartalmú szövegeket fog közölni, de nem hanyagolja el a történelmi kiadványokat sem. Az intézet magánosok és könyvtárak palimpseszusait is földolgozza és gyűjteménye keretében saját költségén kiadja. A Spicilegium első kötete a szentgalleni Codex 193., mely arlesi Szent Caesarius homiliáit tartalmazza. Eperjesi Lapok, 1915. 38—40. sz. J. Dabrowski: Lengyel légiók. A világháború első lengyel légiójának, a Pilsudski csapatának részletes története megalakulásától 1914 karácsonyáig ; ekkor volt legvéresebb csatájuk , a lowczówkai. Aug. 6-án átlépték az oroszlengyel határt, jórészt ócska Werndl- puskával felfegyverezve, 12-én bevonultak 110 km-es menetelés után Kielcébe. Itt értesültek róla, hogy a lengyel legfőbb nemzeti bizottság légiókat szervez, s az ő szabad csapatukat I. ezrednek kebelezték be a légióba. A Pilsudskiezred haditényei, az egyes őrjáratok bravúrjai előkelő helyet fognak elfoglalni a nagy háború részletes történetének megírásakor. Erzsébetfalvai Közlöny, 27—32. szám. Leitner Pál: A 32-es ezred történetéből. Befejező közlemény. Adatok 1876-tól a jelen háborúig. Ethnographia, 1915. I. f. Mészáros Gyula: A nagyszentmiklósi kincs rovásos feliratainak megfejtése A gót rúnáknak, majd görög betűknek nézett jegyeket ótörök rovásjegyekkel vetette össze s azt találta, hogy leginkább a tenisszei vidéki változatnak felelnek meg, nyelvileg az ujgur dialektussal egyező szöveget adnak. Egy edényen görög felirat van. Megállapítja, hogy az edények a Tisza és Olt között készültek a VI. század második felében. — Báró Nyáry Albert XVII. sz. kuruzslások szövegét. — Varjú Elemér : XVII. század Balásjáró rigmusokat közöl. II—III. f. Harsányi István : Adalékok a magyar népszokások történetéhez. Az 1756. évi győri ág. ev. instructio keretében adalékokat nyújt a hazai népszokások történetéhez . Balázsolás, Gergelyjárás