Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uránia - 564
564 TÖRTÉNETI IRODALOM. 564 az ellenség ellen való fegyver fogásában. — 39. szám. Dóczy Lajos: Levél a pogány török rabságból. Az 1657 okt. 22-én tartott szamosújvári gyűlés végzéseiből közöl részletet, melyben a tatár rabságban sínlődő rabok váltságdíjának egybegyűjtését határozta. Uj Idők. 40. sz. Zempléni Gyuláné : A nők divata a XIX. században. A múlt évszázad első feléből való divatokról szól. Két áramlatot állapít meg : az angol divatot s a nemzeti viselethez való visszatérést, mely német eredetű. Unirea 1915. 2. sz. Z. Pachan: Decretul lui Vladislau II. din 1494. A révkörtvélyesi (Mármaros m.) g. kel. monostor priorja II. Ulászlótól a konstantinápolyi patriarcha 1391. évi szabadalomlevelének megerősítését kérte ; ezt meg is kapta, de a záradékban említett »archiepiscopus de Transylvania«, kinek alárendeli a priort, hosszas vitákra adott okot. A Maior Péter, Hintz, Mihályi olvasásával szemben Batthyányi Ignácz »de Transalpina«-nak olvassa a döntő szót, újabb időben a történetirodalom azonban visszatért a Maiorék olvasásmódjára, s elfogadta a Bunea és Jorga álláspontját, hogy ez a rejtélyes főpap az erdélyi kath. püspök, kit a kanczellária írt hibásan érseknek. A nevezetes oklevelet eddig csak az Országos Levéltárban levő újkori másolatból ismertük. Pachpan most megtalálta a pozsonyi káptalan levéltárában az eredeti oklevelet, melyben világosan »de Transylvania« olvasható. Pacsisan két okból nem fogadja el a Bunea elméletét : 1. az erdélyi kath. püspököt soha nem nevezték érseknek, ellenben megállapított és biztos helye és czíme volt a magyar egyház hierarchiájában, tehát kanczelláriai hibára nem gondolhatunk ; 2. Mármaros az egri egyházmegyébe tartozott, tehát — ha a király mindenáron kath. püspök fennhatósága alá akarta helyezni a mármarosi g. keletieket, az egri püspök alá rendelte volna, s nem az idegen erdélyi alá. A kérdéses »archiepiscopus« tehát csakis erdélyi kel. kolostori püspök lehet, s ilyen új, idegen ritusú püspökség czíménél a kir. kancellária is könnyebben tévedhetett. A vádi püspökséget épen ezen időben alapította István moldvai vajda, ki Ulászló királylyal igen barátságos viszonyban élt ezidőtájt. 8'—12. sz. Z. Paclisan : Activitatea politica a Românilor ardeleni din anul 1790. A nagyváradi g. kath. püspöki levéltárban megtalálta az értekező a» Supplex libellus Valachorum« keletkezését megelőző levelezést. Megállapítható ez eddig ismeretlen adatokból, hogy a mozgalom megindítói Para János naszódi g. kath. vikárius és Pap László hunyadi alispán voltak, az egésznek mozgatója pedig Darabanth Ignácz, a nagyváradi g. kath. püspök. 33. sz. Z. Pachan : Atitudinea lui Ioan Bob fatade Supplex Libellus in dicta din Cluj. Barnutz Simon 1848-i balázsfalvi beszédében Bob püspökről azt mondta, hogy a Supplex libellus Valachorum-ot az 1791 június 21-i országgyűlési tárgyaláson »foetus quorundam inquietorum spirituum«-nak bélyegezte ; ez a vád a Papin Ilarion munkájába belekerülvén, lassan kint hitté vált. Ezt a tévhitet czáfolgatja az értekező. Uránia. Szeptember. — Lakos Béla : Anatolián keresztül. Anatolia föld- és néprajzi leírását adja, történelmi kitérésekkel. — Szelényi Ödön : Paedagogiai törekvések Magyarországon. 1770-től 1848-ig ismerteti részletesen e kor paedagogiai munkásságát, a tankönyveket általában mellőzi s az önállóan megjelent munkákra fekteti a fősúlyt. — Cholnoky Jenő : Venezia. Velencze alapítását és jelentőségét mondja el, ravasz politikáját a középkorban s meg-