Századok – 1918
Történeti irodalom - Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Ism. Ernyey József 404
TÖRTÉNETI IRODALOM. 407 rajongó fiatal fejjel maguk is a mester hívei közé tartoztak. Ilyen a megtért Prágai Tamás fia Gergely, Zsigmond kedvelt »capellanus specialisa«, aki utóbb (1416) prágai plébániát nyer. Ezek kíséretében mások is kerültek a nyitrai, esztergomi egyházmegyébe, sőt tudunk cseh papokat Erdélyben is pl. Szász-Fenesen, hol János és Gergely a prágai egyházmegye tagjai választáskor (1410) véres verekedést támasztottak. Nevezetes mindamellett, hogy felvidéken és a cseh papok működése területén huszitismusnak nincs nyoma. Mindezekről a Monum. Hung. Vaticana is bőven beszél, de szerzőnk e fontos részleteket mellőzi. A kitört huszitizmus első évei általában bővebb tárgyalást érdemelnek. Ha az elfogultnak hitt cseh források, Tadra, Gall, Simák, Flasshans, Sedlacek stb. műveire támaszkodni nem akart, ott vannak E. Kitts, Creighton, Uhlman, Lechler, Noël stb. érdemes munkái vagy az Acta Consilii Constanciensis kötetei, hogy az olvasó legalább ízelítőt kapjon az újabb irodalomból. De szerzőnk valami sajátságos ellenszenvet érez az újabb termékekkel szemben. Utalásaiban 30 évnél fiatalabb könyvvel alig találkozunk. Mennyire volt érdekelve hazánk az 1419 után kitört harczokban Csehország területén, arról teljes képet csak az eljövendő Zsigmond korabeli okmánytár fog adni, addig minden kísérlet hiányos lesz, de már az eddig ismert anyagból is a hadbaszálltak jóval nagyobb sorát ismerjük, mint a közölt jegyzék. A neuburgi (1420.) ütközetet illetőleg (63.1.) nem látjuk igazolva, hogy »Zsigmond, bár vereséget szenvedett, az eredménynyel igen meg volt elégedve, a sereg vezéreit Neczpáli Györgyöt és Lászlót a falvak és puszták egész sorával jutalmazta.« Mindenekelőtt a Neczpáliak nem voltak vezérek. Az idézett 1421. évi adománylevél kiemeli ugyan a Neszpáliak érdemeit a neuburgi harczban, de a szöveg szerint jutalmuk csak »titulo novae donationis« szól. Mert 1347, illetőleg 1413-ban, per formám iuris történt osztálynak megerősítése ez a 4 Neczpáli és a 2 Bethlen fiú között. Erről az idézett Justh-féle levéltár és a Békésmegyei Oklevéltár 18., 19., 23., nem pedig 36., 46. sz. elég adatot nyújt. Neczpáli nem kapott más jutalmat vérontásáért. Általában nem is találunk Zsigmond első Cseh harczai idejéből nagyobb valóságos adományt, inkább erkölcsi elismeréseket oszt : titulo novae donationis jutalmazza Sárosfalvi Miklóst, pallosjoggal Pokor Jánost, várépítkezéssel Ludányi Lászlót, Simonyi Imrét (1426), úgy hogy a Palócziak idézett adománylevele mint reális Neczpáli László (1439) birtoklása Hricsó várában csak névleges volt.