Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Hekler Antal: A classicismus jelentősége és térfoglalása az ókori művészetben. Ism. Gerevich Tibor 268

268 TÖRTÉNETI ,IRODALOM, jelzése is megvan rajta. A másik jeltelen kép Baldass meghatáro­zása szerint szintén a regensburgi mester műve és Dürer csillag­koronás Madonnametszetének hatását mutatja. A külföldi műtörténetírásnak tett szolgálatot Meiler Simon egy budapesti magángyűjteménybe került s id. Vischer Pétertől való kis bronzszobor meghatározásával, valamint Rózsaffy Dezső is, a­ki Ingres Oedipus festményéről állapítja meg, hogy ennek főalakja a British Museum Meidias hydriájának Klytios alakja nyomán készült. A mult századbeli magyar művészet történetét megvilágító egy-egy tanulmánynyal is találkozunk az Évkönyvek két köte­tében. Az egyik Felvinczi Takács Zoltán visszaemlékezése Hol­lósy Simonról, a­kinek legendás hírű iskolájáról a mester egész sor régibb képe kapcsán azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy mint festő is csak az taníthat jól, a­ki maga is sokat tud. Ez a Hollósy-iskola sikereinek vajmi egyszerű titka. Lyka Károly, képzőművészeti iskolánk rektora, a­ki újabban múlt századbeli festészetünk történetén dolgozik, idevágó tanul­mányainak egy igen érdekes fejezetét közli az Évkönyvek második kötetében, a­mely e század első felében Rómában meg­fordult művészeinkről és ott viselt dolgaikról szól, Spiró Edén kezdve Ybl Miklósig. Sok ma még szinte teljesen ismeretlen festőn kívül különösen Ferenczy Istvánról és Markó Károlyról emlé­kezik meg behatóbban, a­kikre Róma akkori művészi élete is a legnagyobb hatással volt. A múzeum belső életéről szóló közlemények fejezik be az Évkönyvek mindkét kötetét. Ezek sorában Petrovics Elek beszámolója a Szépművészeti Múzeum újabb szerzeményeiről szintén finom tollal megírt művészeti tanulmány, a­mely ugyan­csak megerősíti azt, a mivel ismertetésünk bevezetésében ez elsőrangú kulturális intézményünk helyes és czéltudatos mun­káját jellemeztük. Id. Hekler Antal: A klasszicizmus jelentősége és térfoglalása az Ókori művészetben. Budapest, 1921. Kiadja a Budavári Tudo­mányos Társaság. 43. 1. A Budavári Tudományos Társaság méltóbban nem nyithatta meg művészettörténeti dolgozatainak sorát, mint Hekler Antal füzetével. Az újabb művészettörténeti kutatások meglepő párhuzamos­ságot mutattak ki az ókori és keresztény művészet fejlődéstörté­netileg rokon korszakainak stílustörekvései között, így ma már az újabb művészet terminológiájából kölcsönözve ókori barokat

Next