Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - The Oxford Hungarian Review 702 - Turul 702
történeti irodalom . 703 ország czímerének kialakulása. A legrégibb magyar czímer, mint ez a királyi pecsétekről megállapítható, vízszintes csíkokkal ellátott pajzs, melyet valószínűleg Imre király vett fel. Ennek helyébe IV. Bélával a kettős kereszt lép, V. István és IV. László óta talapzaton is, Venczel és Ottótól pedig a hármas halmon. Ettől kezdve váltakozik a két czímer. A királyok családi czímereikkel kombinálják, s innen a következő századok nagy változatossága czímerekben. A mai magyar czímer először I.. Ulászló aranyforintjain tűnik fel. Rudolf alatt jelenik meg először — átmenetileg — a korona a kettős kereszt tövében. II. József óta állandósul a mai alak. Eleinte a csíkos, majd a kettős keresztes czímer volt a magyar király és Magyarország együttes czímere, s a kettő közt államjogi különbség nem volt. A szent korona II. Mátyás pecsétein jelenik meg, de hű ábrázolásban csak Mária Terézia óta. — Keöpeczi Sebestyén József : Erdély czímere. Erdély önállóságával alakul ki Erdély mai czímere. Ez 1590-ből származik, mikor Báthori Zsigmond a három nemzet czímerét egyesíti. A későbbi változások abból származnak, hogy a fejedelmek családi czímereikkel és más országaikéval egyesítik az erdélyit. A magyar nemzet czímere a sas, a szászé a hét vár, a székelyé a nap és a félhold. Foglalkozik a szász czímer történetével. Az osztrák uralom alatt Erdély czímere a kétfejű sas mellére kerül. Mária Terézia egyéb országai czímerével egyesíti és nagy fejedelmi koronával látja el. — Holub József : Fiume czímere. Ezt I. Lipót 1659-ben adományozta a városnak. 1874-ben került a magyar czímerbe. — Lufflay Milán : A társországok czímerei. A magyar rendszerrel együtt a pecsét és czímer használata is elterjedt Szlavóniában (XIII. sz.) és Horvátországban (XIV. sz.). A szlavón nyest már II. Endre szlavón herczegsége idején jelentkezik a pénzeken. A természetbeni nyestadót helyettesítő pénz felveszi a nyest képét s ez lesz az ország czímere. A horvát koczkás czímer először II. Lajos 1525. emlékérmén tűnik fel. Dalmácziának Zsigmond király adományozta az oroszlánfejes czímert. A három aztán 1616-ban egyesül először, és 1874-ben belekerül a magyar középczímerbe. — Holub József : Bosznia czímere. Bosznia első czímerén 1463-ig a korona a főalak, a mai kardot tartó kar a XV. sz. végén tűnik fel, ahogy azt Thallóczy és Nyáry kimutatták. — H. J. ismerteti Csánki Dezsőnek az új magyar és ú. n. közös czímerekről a Századokban 1916 I. sz.-ban megjelent tanulmányát. — Keöpeczi Sebestyén József ismerteti az »Új osztrák, magyar és közös czímerek Bécs 1916« czímen megjelent kiadványt. Következik R. Kiss István : A magyar állam czímerei. Kmety Károly : Nemzeti symbolumaink térfoglalása. Turi Béla : A czímer és zászlókérdés (Kath. Szemle 1915.). Magony József : A magyar czímer és a magyar zászló cz. művek ismertetése. Majd Csekey István foglalkozik részletesen osztrák írók (Tezner, Bernatzik, Verdross és Herrmitt) dolgozataival a czímerkérdésről. 1918 — 21. Fejérpataky László méltatja Csorna József, a magyar heraldikai tudomány egyik megalapítója érdemeit. Csorna József főérdeme az, hogy megállapította a magyar heraldika főkorszakait s a magyar nemzetség czímereit (19-et teljesen, 17-et körvonalakban). — Hóman Bálint : A magyar czímer történetéhez. Numismatikai forrásokból megállapítja, hogy a kettős kereszt pajzsba foglalva már 1190 táján, tehát negyedszázaddal előbb tűnik fel a pólyás czímernél, mint királyi czímer és jelvény, s ez utóbbi csak Imre és II. Endre alatt használatos. Az egyes kereszt már a XI. sz.