Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

726 MESZLÉNYI ANTAL. denkinek biztosítsa szabadságát. 4. Ne mulasszák el az izraelitákat is komolyan figyelmeztetni, hogy kerüljenek mindent, kivált a jelen körülmények közt, miáltal maguk ellen ingerültséget idézhetnének elő." 1 A miniszteri bizottság e körlevéllel akarta meg­akadályozni az üldözés tovaterjedését. Sikerült is neki a legtöbb helyen, bár akadtak oly városok is, hol nem vették figyelembe. Az első, mely e rendeletnek ellen­szegült, Székesfehérvár volt. Színkeresztény lakossága egyáltalán nem tudott megbarátkozni azzal a gondolat­tal. hogv a zsidókat is megtűrje kebelében. Április 5-én népgyűlést, tartott a városház udvarán, hol a több ezerre menő közönség hangosan követelte, hogy a gyűlés pro­grammpontjai közé vegyék föl a zsidók ügyének vég­leges rendezését is. Két és fél óráig vitatkoztak e kérdés­ről pro és kontra, végül is a zsidóellenesek győztek s az őskoronázó várost három nap alatt el kellett hagyniok. A népgyűlés határozatát kiplakatírozták s a megrémült zsidók még aznap olvashatták a rideg valót. Szorult hely" zetükben a pozsonyi országgyűléshez s a pesti miniszteri bizottsághoz folyamodtak. Küldöttségük azonban mind­két helyről kevés reménnyel s még kevesebb vigasszal tért haza. Már azon a ponton voltak, hogy tényleg el­hagyják a várost. Mielőtt azonban elhatározásukat foga­natosították volna, dr. Zipser Mór rabbi rábeszélésére újólag fölkeresték a miniszteri bizottságot, hogy a nép­gyűlésnek az 1840: XXIX. t.-c.-be ütköző rendeletét sem­misítse meg. A miniszteri bizottságot most már jobban kezdte az ügy érdekelni s ezért felvilágosítást kért Mis­kei Ferenc székesfehérvári polgármestertől, aki minden­ben megerősítette a zsidóság panaszát. Arra a felszólí­tásra azonban, hogy a zsidókat, akik már április 8-án el is hagyták a várost, helyezze vissza, tagadó választ adott. „A városi tanács — úgymond — csak a nép aka­ratát követte s a jelen alkalommal nem hajlandó a mi­niszteri bizottságnak engedelmeskedni." 2 Ez volt az első eset, hogy parancsának ellenszegültek. No de nem is volt rest. Pulszky Ferencet teljhatalommal küldte Székes­fehérvárra, hogy rendet teremtsen. Pulszky, hogy szavai­nak súlyt is adhasson, báró Lederer Ignác katonai fő­parancsnoktól egy század lovasságot kért és kapott Mór­1 Magyar-Zsidó Szende, 1884. I. évf. 413. 1. 2 Orsz. Levéltár: u. o. 189. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék