Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Turul 815
TÖRTÉNETI IRODALOM. 815 zsoldosai részére zászlót rendel. — Kárffy Ödön: Két levél Dampierre haláláról. Károlyi (s nem, mint a szerző tévesen írja, Lorántfy) Zsuzsanna fejedelemasszony két 1620-i levelét közli. — Kárffy Ödön: Érsekújvár 1608-i rendtartása. Közli a rendtartás szövegét. Magyar Jövő, 1923. 105ц 107., 113., 115., 118., 123– 131., 135., 141. szám. Civitas Miskolc című cikksorozat Miskolc múltjából. A fejezetek következők: Szt. István temploma. A mindszenti csupros kép. Két miskolci sztrájk. (1675-ben a csizmadialegények és 1741-ben a mészáros-céh tagjaié.) Rákócziak residentiája. Thököly Imre a miskolci táborban. A miskolci kuruc-gyűlés. A 100 éves miskolci színészet. Magyarország, 1923. 169. szám. Lestyán Sándor: Az emigráns Kossuth Lajos ismeretlen levele. Magyarország felszabadításáról gr. Teleki Lászlóhoz Kiutahiából 1850 ápr. 18-án kelt levelét közli, melyben Kossuth az emigráció életéről és Magyarország felszabadítását előmozdító terveiről számol be. Szózat, 1923. 127. szám. Neumann Jenő: Tessedik Sámuel egy ismeretlen munkája. „Memorabilia szarvaschiensia" című munkájának ismertetése. — 137. szám. Pilch Jenő: Nagysarló. Karsa Ferenc 1848/49-es honvédfőhadnagy naplójából az 1849 ápr. 19-i nagysarlói csatára vonatkozó részleteket közöl. Turul, 1922—23. (XXXVII. k.) Aldásy Antal: Fejérpataky László 1857—1923. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1923 márc. 8-i választmányi ülésén tartott megemlékezés.— Karácsonyi János: Magyar Sibilla. A XIII. század végén élt egy bizonyos Sibilla nevű úrnő, Majs Mester özvegye, kit IV. László király egy oklevelében rokonának nevez. Bizonyára unokatestvére volt a királynak. IV. László anyjának, a kún Erzsébetnek, a boldog Margit szenttéavatási perében felvett jegyzőkönyv egy adata szerint volt egy nővére, Anna; ennek egyik gyermeke lehetett az említett Sibilla, kinek férje, a Duray-családból való. Majs, nyilván e rokoni kapcsolatnak köszönhette V. István udvarában fényes emelkedését. Sibilla atyját a Keán-nemzetségbeli László erdélyi vajda személyében véli feltalálni a szerző, anyai nagyatyját pedig, tehát a kún Erzsébet királyné és Anna hercegasszony, nemkülönben Szventiszló Jakab bolgár cár apját bizonyos I. Terter kún fejedelemben. — Jakubovich Emil: Kún Erzsébet nőtestvére. Karácsonyi fenti értekezéséhez fűzi a maga mondanivalóit. Négy kiadatlan oklevél alapján kimutatja, hogy V. István kún feleségének, Erzsébetnek, volt egy nőtestvére, ki a Monoszló-nemzetségbeli III. Gergelyhez ment nőül. Ezen Gergely és két testvére, Egyed meg Péter, gyors emelkedése és szereplése V. István és IV. László alatt e rokoni kapcsolatból magyarázható. Ami a Karácsonyitól kimutatott rokonsági viszonyokat illeti, ezek szerinte a merész hipotézisek olyan láncolatával vannak bizonyítva, melynek eredményei nem mindenben megnyugtatók. A boldog Margit szenttéavatási perében felvett jegyzőkönyv azon adata, mely Annát V. István neje nővérének mondja, nyilván hibás. Ez az Anna magának Istvánnak volt a nővére s azonos IV. Béla azon Anna nevű leányával, ki férje, Rosztiszló herceg halála után Bosznia és Mácsó tartományokat bírta. Csehországból való visszatérte után még szerepet játszott Magyarországon. Az is kétséges, hogy a Karácsonyitól említett Sibilla Duray II. Majs nádor felesége lett volna. Az a kérdés, hogy ki volt a kún Erzsébet királyné apja, szintén nem tekinthető megoldottnak. — Reiszig Ede: A Dunántúlra szakadt Szegedy-család eredete. Mezőszegedi előnévvel két Szegedy-család is élt, melyeknek közös őstől való leszármazása nem mutatható ki. Az egyik család mely 1579-ben nyert nemességújító címeres levelet, a XVIII. század második felében kihalt. A másik, mely szintén Szegedről származott el s a XVII.