Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Szentpétery Imre: Chronologia. Ism. Hajnal István 196

196 TÖRTÉNETI IRODALOM. 196- nek tűnik fel ez összefoglalásban. De ez talán csak egyéni kívánságunk, melyre a mi tanulmányaink speciális iránya visz bennünket. Tekintettel arra, hogy a magyar heraldika csak a középkor vége felé, s inkább szomszédaink hatása alatt indult erősebb fejlődésnek, a mi címeres emlékeinknél e szem­pontnak nincs nagyobb gyakorlati fontossága. A messzi össze­függésekre különben figyelmeztet a szerző azzal is, hogy a terminus technikusokat nemcsak németül, hanem franciául is idézi, s hogy az angol címertan sajátos vonásait is érinti. A szöveget kellő számú és jól megválasztott ábra kíséri. Hajnal István: Szentpétery Imre: Chronologia. (A magyar történettudomány kézikönyve, Π. kötet, 5. füzet.) Bpest, 1923. 1-42. 1. + 2 mell. A szerző oklevéltani naptárával célszerűen egy egészbe dolgozott munka ez az összefoglalás. Tudománytörténeti át­tekintés vezeti be, mely az időszámítás történetének oly széles köröket érdeklő fázisait adja elő, majd az időszámítás csilla­gászati alapjait magyarázza világos rövidséggel. A naptár­reformoknak s a chronológia elemeinek vázlatában részlete­sen tájékoztat az időszámításnak és keltezésnek ténylegesen használatban volt módjairól és formáiról, gazdag példákkal kísérve fejtegetéseit kivételes esetekre vonatkozólag is. Nem­csak hogy tekintetbe veszi a legújabb tudományos eredmé­nyeket is, de számos új megoldást találunk a magyar gyakor­latra vonatkozó példák között, melyek a szerzőnek az utolsó években elért s eddig még ismeretlen eredményei. A részle­tekkel mintegy önkéntelenül is rávezeti az olvasót az idő­meghatározás, a keltezések megoldása körül felmerülhető problémákra, önálló kritikára szoktatván azt. Érdekesek azok a részletek, amelyek egyes vidékek nép­szerű időszámításáról szólnak, olyanokról, melyeknek nyomai egy emberöltővel ezelőtt még észlelhetők voltak, de most már feledésbe mennek, valamint érdekesek a művelt közönség előtt a magyarázatok is, melyekkel a most különböző nyelvek­ben használatos időjelző kifejezések eredetéről ad felvilá­gosítást. Nem marad meg a régibb korok időszámításának fejte­getésénél, hanem szól az újabb idők szokásairól is; foglalko­zik a legújabb naptárjavítási kísérletekkel is, a kérdésekkel, amelyek a köznapi életre is jelentősek ma is. Világosság jellemzi e kis munkát, s gond és óvatosság mondanivalója formájában, kiválogatásában s éppen ezáltal fog tanító s gyakorlati céljának minden tekintetben megfelelni. Végén két sikerült s igen használható táblázatot mellé­kel: az egyik adott dátumok heti napjainak kikeresésére szolgál, a másik pedig Julianus és Gregoriánus örökös naptár, Hajnal István.

Next