Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Szentpétery Imre: Chronologia. Ism. Hajnal István 196
196 TÖRTÉNETI IRODALOM. 196- nek tűnik fel ez összefoglalásban. De ez talán csak egyéni kívánságunk, melyre a mi tanulmányaink speciális iránya visz bennünket. Tekintettel arra, hogy a magyar heraldika csak a középkor vége felé, s inkább szomszédaink hatása alatt indult erősebb fejlődésnek, a mi címeres emlékeinknél e szempontnak nincs nagyobb gyakorlati fontossága. A messzi összefüggésekre különben figyelmeztet a szerző azzal is, hogy a terminus technikusokat nemcsak németül, hanem franciául is idézi, s hogy az angol címertan sajátos vonásait is érinti. A szöveget kellő számú és jól megválasztott ábra kíséri. Hajnal István: Szentpétery Imre: Chronologia. (A magyar történettudomány kézikönyve, Π. kötet, 5. füzet.) Bpest, 1923. 1-42. 1. + 2 mell. A szerző oklevéltani naptárával célszerűen egy egészbe dolgozott munka ez az összefoglalás. Tudománytörténeti áttekintés vezeti be, mely az időszámítás történetének oly széles köröket érdeklő fázisait adja elő, majd az időszámítás csillagászati alapjait magyarázza világos rövidséggel. A naptárreformoknak s a chronológia elemeinek vázlatában részletesen tájékoztat az időszámításnak és keltezésnek ténylegesen használatban volt módjairól és formáiról, gazdag példákkal kísérve fejtegetéseit kivételes esetekre vonatkozólag is. Nemcsak hogy tekintetbe veszi a legújabb tudományos eredményeket is, de számos új megoldást találunk a magyar gyakorlatra vonatkozó példák között, melyek a szerzőnek az utolsó években elért s eddig még ismeretlen eredményei. A részletekkel mintegy önkéntelenül is rávezeti az olvasót az időmeghatározás, a keltezések megoldása körül felmerülhető problémákra, önálló kritikára szoktatván azt. Érdekesek azok a részletek, amelyek egyes vidékek népszerű időszámításáról szólnak, olyanokról, melyeknek nyomai egy emberöltővel ezelőtt még észlelhetők voltak, de most már feledésbe mennek, valamint érdekesek a művelt közönség előtt a magyarázatok is, melyekkel a most különböző nyelvekben használatos időjelző kifejezések eredetéről ad felvilágosítást. Nem marad meg a régibb korok időszámításának fejtegetésénél, hanem szól az újabb idők szokásairól is; foglalkozik a legújabb naptárjavítási kísérletekkel is, a kérdésekkel, amelyek a köznapi életre is jelentősek ma is. Világosság jellemzi e kis munkát, s gond és óvatosság mondanivalója formájában, kiválogatásában s éppen ezáltal fog tanító s gyakorlati céljának minden tekintetben megfelelni. Végén két sikerült s igen használható táblázatot mellékel: az egyik adott dátumok heti napjainak kikeresésére szolgál, a másik pedig Julianus és Gregoriánus örökös naptár, Hajnal István.