Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Kötzschke; Rudolf: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters. Ism. Váczy Péter 866

TÖRTÉNETI IRODALOM. 873 Károly alatt udvaronccá válik, a legtehetségesebbek belép­nek az intellektuális osztályba és hivatalt vállalnak. Ez az intellektuális osztály kezdi meg a reformok munkáját poli­tikai, gazdasági és katonai téren. A francia forradalommal megkezdődik itt is a forradalmak kora, a Bourbonok elvesz­tik a talajt lábuk alól s Végre Nápoly beolvad az Unita Italiába. A politikai viszonyok tárgyalása mellett mindenütt nagy gondot fordít a gazdasági és pénzügyi helyzet rajzára s a II. fejezetben érdekesen fejtegeti a Descartes-féle raciona­­lizmus hatását, melynek Nápolyban is megvoltak az apos­tolai és mártírjai, ez utóbbiak közt a történetíró Giannone. A filozófus szeme iparkodik mindenütt a dolgok mélyére hatolni s megőrizni objektivitását. Ez az utóbbi nem mindig sikerül neki. Az az erős sovinizmus, amelytől túlfűtött a mai olasz lélek, Croce ítéletét is megvesztegeti nemzete javára. Róbert korára egy költeményt idéz, mely ezt a kort, mint az abszo­lút nyugalom és biztonság idejét dicsőíti (51. 1.). Az otrantói győzelemmel kapcsolatban megemlékezik Ferrante dicsőségé­ről, de mélységesen hallgat Mátyás királyról (52—53. 1.). Túl­zottan dicsőíti a nápolyi lovagerényeket stb. A munka végén értékes bibliográfiát ad és művéhez két kis abruzzoi helység történetét csatolja. Croce munkája olvasmánynak is kellemes, mindvégig lebilincselő és rendkívül tanulságos. Miskolczy István: Egon Cäsar Corti: Leopold I. von Belgien. Sein Weltgebäude Koburger Familiemnacht. Wien, 1922. XV. + 280 1. János főhercegnek, a német birodalom kormányzójának addig elzárt írásos hagyatékában I. Lipót belga királynak nagyszámú levele kerülvén a szerző kezébe, a bécsi Staats­archiv és az idevonatkozó irodalom alapján összefüggő váz­latát adja a belga király életének és közel hatvan évig tar­tott nagypolitikai szerepének. Érdekes ez az átekintés, mert évtizedeken át minden fontosabb európai eseményre meg­lehetős nehezen hozzáférhető szempontokból világít rá. Kóburg Lipót, a kicsiny német uralkodóházak egyikének tagja, a napóleoni időktől a hatvanas évekig szüntelen tevé­kenységgel, származásához viszonyítva aránylag nagy súly­lyal vett részt az európai politika egymást váltó kérdéseiben. Első házassága a korán elhunyt Sarolta hercegnővel, az angol trón várományosával az angol királyi ház tagjává tette, majd anyja révén unokahúga, Viktória királynő jórészt az ő közvetítésével választván férjül Kóburg Albert herceget, Lipót király állandó, ha befolyásban időnként váltakozó ta­nácsadója lett az angol koronának. Belgium trónjára lépve, ügyes és kitartó családi politikával közeli rokonságba került.

Next