Századok – 1927-1928

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Metternich és Eszterházy 21

Metternich és Esterházy. Srbik nemrégiben megjelent hatalmas művét nem tisztázza, csak nagyszerűbbé teszi a Metternich-problé­mát. Hatalmas boltozatot emel az államférfiú pályájá­val és egyéniségével összefüggő kérdések fölé, amikor következetesen kimutatja a magasabb szempontokat, amelyek őt egész életén át vezették. A monumentális épület azonban nem szilárd anyagból való. Nem renge­teg erők tartják azt, nem mélyről feltörő elemi meg­győződés. A tág boltozat finomult erők játékát hatá­rolja, azok fölött lebeg. A valódi meggyőződést Metternichtől többé már el­vitatni nem lehet. Kicsiny szempontok nem elegendők tetteinek magyarázatára. A feladat éppen ezért vált bo­nyolultabbá: át kell fogni egész skáláját mindannak, ami a közélet emberét pályáján vezetheti, az alacsonytól a legmagasabbig. Nincs egyetlen szenvedély, mely gerin­cét adhatná egész lelki szerkezetének, mint Bismarck­ban, Széchenyiben, Kossuthban. De nagy vonalakat ki tud mutatni Metternichben is új életrajzírója; van már mihez viszonyítani a részleteket, van már, ami egységes végső célja lehet a vizsgálatoknak. A konzervatív eszme képviselője a politikában, vi­lágfelfogás alapján. A világkép, mit magának alkotott, saját hite szerint abszolút igaz. Büszke volt arra, hogy felfogása független saját egyéniségétől. És mi mégis úgy hisszük, hogy kevés államférfiú szellemi öltözéke idomult annyira életviszonyaihoz, mint Metterniché. Bizonyos, hogy kevesen óvakodtak oly finom hajlékony­sággal önmaguk lénye ellenére tenni, mint ő; az igazi nagyságok szinte romboltak önmagukban, mielőtt épí­teni kezdtek. Metternich megítélése ezért kívánja a mérhetlen részletek finom kidolgozását. A legtárgyilagosabb állam- 1 Heinrich Ritter ν. Srbik: Metternich. Der Staatsmann und der Mensch. München, 1925.

Next