Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Ism.: Hajnal István 898
898 történeti irodalom. 898 - erre enged következtetni az a körülmény, hogy nem találunk hivatkozást sem Gyürky és Kessler tanulmányára, sem Tomcsányi egyik munkájában tett jegyzetre, sem Berzeviczy könyvében tett észrevételekre. Nélkülözzük továbbá az esztergomi prímási levéltárban mintegy másfélszáz aktaszám alatt őrzött levéltári anyagnak a publikálását. Végül hiányzik mindannak a Házra vonatkozó és nem kevésbbé érdekes irattári anyagnak az ismertetése is, amely a bécsi állami udvari és házi levéltárban elfekvő minisztertanácii jegyzőkönyvekből (Ministerrath-Protocolle) lett volna meríthető. Hám püspök alakja és a körötte zajló események kétségkívül megérdemlik, hogy velők behatóan és kimerítően foglalkozzanak. Ez a régi adósság, amelyet egyszer ki kellene fizetni. Ha pedig ezekről csak olyan tanulmány jelenik meg, mint amilyent e sorokban ismertettem, félő, hogy az adósságtörlesztés csak az egyre növekedő kamatra fog kiterjeszkedni. Dr. Thewrewk-Pallaghy Attila Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés (A „Híd" könyvtára, 1. sz. A Collegium Transylvanicum kiadása.) Budapest, 1928. 8°, 205 lap. Az erdélyi kérdést nem csupán a nemzetiségi kérdés szempontjából, hanem összefoglalóan a Magyarországgal való unió szempontjából vizsgálja a szerző. S csakugyan azon vesszük észre magunkat, hogy talán inkább érdekel bennünket az erdélyi magyarság állásfoglalása a magyar egységgel szemben, mint a nemzetiségek magatartása, hiszen ez utóbbiról már régóta fájdalmasan tájékozódva vagyunk. Erdély jövő sorsát illetőleg ma mindnyájunknak számítanunk kell ez országrész autonóm különállására és éppen ezért érdekes a kérdés, hogy az ottani magyarság lelkületében milyen meggyőződéses és érzelmi alapjai voltak a külön Erdély gondolatának. Asztalos munkája az alkotmányos élet 1790. évi felújulásával kezdi a behatóbb vizsgálatot, hangsúlyozván azt, hogy az erdélyi magyarság inkább csak az épp elmúlt bécsi abszolutizmus hatása alatt keresett menedéket az anyaországhoz való csatlakozás tervében s amikor az alkotmányos élet újra biztosítottnak látszott, az egyesülésért való lelkesedés is lelohadt. Az erdélyi országgyűlés 1791-es javaslatai már csak igen laza uniót kívántak Magyarországgal. A következő évtizedekben Erdély alkotmányos élete el- 2 Gyürky Ödön közleménye: A „Magyar Államban. 1893. év 209.— 211. 11. és Kessler Ferenc tanulmánya: Memoria servi Dei Johannis Homeppi olim Szathmariensis. 1893. 3 Tomcsányi Lajos: Vita a főkegyúri jogról. Bpest, 1923. 4 Berzeviczy Albert: Az absolutizmus kora Magyarországon I. k. Bpest, 1922.