Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 97
TÖRTÉNETI IRODALOM. 99 szerzett — rövid életrajza. — „Hadtörténelmi Okmánytár" : Lukinich Imre : Gróf Bethlen Elek naplójegyzetei az 1809-i erdélyi nemesi fölkelésről. (Második és befejező közlemény.) — Markó Árpád : Báró Máriássy András táborszernagy jellemzése egy magyar gránátos hadnagy önéletrajzában. — „Hadtörténelmi Irodalom" : A. E. : Lukinich Imre : A bethleni gróf Bethlen család története ; Horváth Jenő : Hajnal István : A Kossuth-emigráció Törökországban ; Gy. : Gróf Gyulai Ferenc naplója ; J. : Szabó István : Debrecen 1848—49-ben ; —G. : Soós Elemér : Ónod vára története, hadi- és műleírása ; S—g. : Günther Frantz : Die Vernichtungsschlacht in kriegsgeschichtlichen Beispielen ; S.g. : Baron W. Giesl : Zwei Jahrzehnte im nahhen Orient ; Sz. : Die Kavallerie (folyóiratszemle) ; А. Ε. : I. Ż. Daniloff : Dem Zusammenbruch entgegen. Szö. : Φρειδερίκου Μουροίτυ: Ό Όυνυάί>ης και ή ύπό Μωάμεθ Β του πορθητου πολιορκία τοΟ Βελιγραδίου τφ 14.56. : Könyvismertetések. III. füzet. — Gyalókay Jenő : A biharmegyei hadjárat 1604-ben. A fenyegetett Lippa segítségére küldött Dampierre ezredes sikerült rajtaütése a Temesvár alatt gyülekező török seregen 1604 szeptemberében, Belgiojoso kezébe juttatta Bocskainak a menekült Bethlen Gáborhoz intézett leveleit. Belgiojoso főhadparancsnok erre Lippa felmentésére Rakamaz mellett összevont csapatait Bihar megyébe vezette, hogy Bocskait elfogja s birtokait felprédálja. Míg azonban előreküldött seregteste nem sok eredménnyel ostromolta Bocskai várait, ez maga pártjára vonta Dampierre hajdúit s az átpártolt hajdúcsapatokkal, — a császári hadak egyesülését megelőzve, — október 5-én meglepte és nehéz éjjeli harcban (melyet szerző az eddigi felfogástól eltérően diószegi ütközetnek nevez) szétverte a Belgiojoséhoz igyekező Petz dandárát. Az amúgy is habozó császári fővezér a vereség miatt bátorságát vesztve, a további Ιιβεΐműveletekről lemondott s csapatait a legnagyobb sietséggel visszavezette a Tisza jobbpartjára. — Janicsek István : Keleti krónikák a török-magyar világról. Azok az elkeseredett küzdelmek, melyeket a magyarság a török hatalom feltartóztatására évszázadokon keresztül vívott, természetesen a keleti forrásokban, — s nemcsak a török krónikákban, de más mohamedán népek írott emlékeiben is, — erős nyomokat hagytak. Szerző néhány, a British Museum birtokában levő arab és perzsa krónikának e harcokra vonatkozó adatait ismerteti. — Iványi Béla : A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. (Tizenegyedik közlemény.) Az előző közlemény folytatásaként Iványi a XVI—XVII. századokban Magyarországon használt ágyúlövedékekről s azok előállításáról, majd az ágyúöntésről szól. — „Tárca"1 : Berkó István : Melyik ház a legkülönb katona? Az osztrák részről ismételten tapasztalt túlzott soviniszta büszkeség egy újabb irodalmi megnyilvánulása arra indította a szerzőt, hogy vizsgálat alá vegye : milyen hősiességet tanúsítottak a monarchiát alkotó, illetőleg annak kereteiben élő nemzetek és nemzetiségek a volt cs. és kir. hadsereg zászlói alatt. A régi hadseregben a XVIII—XIX. századok folyamán kiosztott vitézségi érmek, kitüntetések csapattestenkénti eloszlását számbavéve bebizonyítja, hogy a magyar ezredek által elnyert kitüntetések átlagszáma sokkal nagyobb (egyes fegyvernemeknél 2—3-szorta több) annál az átlagszámnál, melyet a hasonló fegyvernemű osztrák stb. ezredek felmutathatnak, így vitán felüli módon, számszerűleg kimutatja a magyar harci erények fölényes voltát. — „Hadtörténelmi Okmánytár" . — Fejes Márton hadipraktikája. — Horváth Jenő : A szabadságharc utolsó napjai