Századok – 1931
Történeti irodalom - Schmidt-Breitung H.: Zur Praxis des Geschichtsunterrichts. (L. Kende Oskar: Handbuch für den Geschichtslehrer.)
87 TÖRTÉNETI IRODALOM, szinte pazarnak mondható. A képek hozzáértéssel és finom művészi érzékkel vannak összeválogatva s mindenütt harmonikusan simulnak a szöveghez. A nagyszabású mű megindulása tehát igen biztató. Első kötete benső érték és külső dísz tekintetében egyaránt magas színtájon mozog. Folytatását érdeklődéssel várjuk. Kívánatos azonban, hogy a további kötetek szerzői alaposabb értesülést szerezzenek a magyar viszonyokról, mert a magyar közönségnek csak ezzel a feltétellel merjük nyugodt lélekkel ajánlani. Balanyi György: Handbuch für den Geschichtslehrer. Herausgegeben von Prof. Oskar Kendc. Leipzig u. Wien, Franz Deuticke-Verlag, 1927-től. I. Geschichtsphilosophie und Geschichtsunterricht in ihren wichtigsten Problemen von Willy Moog. — II. Zur Praxis des Geschichtsunterrichts in Preussen, Bayern Sachsen und Österreich von 0. Bauer Ii. Loewe H. Schmidt-Breitung 0. Kende. 1927. VIII. 290. Ο. Kende bécsi tanár neve nagy földrajzi és történelemdidaktikai szakmunkásságán kívül szerkesztői tevékenysége által is jó hangzású a nemzetközi tudományos világban. Jelen vállalatának előszavában a következő irányelveket vallja : tekintettel a tanárok és tanári könyvtárak csekély könyvvásárló képességére, úgy akarták szerkeszteni e művet, hogy három vagy még több más művet pótolhasson ; megpróbálták továbbá e pár kötetben az egész történeti anyagot úgy feldolgozni, hogy bennük a tanár a tudomány mai szintjén álló igazi kézikönyvet kapjon s végül a politikai történelmeknek eddigi egyoldalúságával szemben megtették itt az első komoly kísérletet arra, hogy az elméletileg már régóta egyenjogúaknak elismert egyéb kultúrtényezők (a különféle jogi, gazdasági, szociális és művészeti fenomének) immáron a gyakorlati történettanításban is érdemük szerint szóhoz jussanak. Az eddig megjelent két kötet elsejében a történetbölcseleti résznek (19-119. 1.) tartalma nincs címével összhangban. A történetbölcseletnek ugyanis egyenesen a történetét adja, de ezt sem „legfontosabb problémáiban", ahogy az alcím ígéri, hanem történeti teljességgel. Nyilvánvalóan azért, mert a német irodalomban kielégítő teljességű és rendszerességű vezérfonalat nem talált. Előadása egyébként becsületesen világos, zavaros sejtetéssel, tudós zsúfoltsággal, távoli analógiákkal nem akar hatni, inkább leír általánosságokban mozgó és sztereotip állításokat, mint érthetetlen mélységeket. S ami történelmi műnél döntő tulajdonság: Moog igen megbízható referens; modern meglátásoknak belemagyarázása, vagy éppen saját ötleteinek erőszakolása nélkül keveretlenül adja az eredetit. Az ókori tárgyterületen például csak két megjegyzését hibáztathatjuk e szempontból. Polybios tanításánál az államformáknak belső törvényszerűségű sorrendjéről Aristoteles apaságára hivatkozik.