Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 204
174 TÖRTÉNETI IRODALOM. 205 tulajdonaként szerepelt, míg 1424-ben Zsigmond azt több más várral s egyéb hatalmas birtokokkal együtt Borbála királynénak adományozta. A cikk további része a jó korban fennmaradt várépületek leírását adja, illetőleg hajdani állapotát igyekezik rekonstruálni, majd az uradalmat, a birtokhoz tartozó helységeket ismerteti. — Miklósy Zoltán : A nagyemőkei palánk. — Follajtár József : Ocskay Gáspár, Pozsony város főkapitánya 1621-ben. Az 1621. évi hadjárat alatt Bethlen Gábor Ocskayt, a mellette felkelt nyitrai hadak lovasainak kapitányát, Pozsony város főkapitányává tette meg. — Németh József : A 2. hegyidandár átkelése az Albán-Alpokon, 1916 február havában. Szerbia legázolása után a legfelső hadvezetőség stratégiai okokból Albánia megszállását is elhatározta, melynek partvidékén szerb és olasz csapatok fészkelték be magukat. Az osztrák-magyar alakulatok két irányban vonultak fel a Durazzóban állást vett ententeerők ellen : a XIX. hadtest Szkutariból a tengerparton nyomult dél felé, míg a 2. hegyidandár Délszerbiából a Dinaridák láncain keresztül tört utat magának a tenger felé. A csapatoknak e vad és elhagyatott hegyvidéken való átvezetése gondos előkészületeket igényelt s kemény próbára tette az előnyomulást irányító és végrehajtó parancsnokságokat. — „Tárca" : Kovács József : Emlékeim a világháborúból. Pawaruskánál. Személyes élmények a második lembergi csatából (a 14. menetezred 4. zászlóaljának harcai). — „Hadtörténelmi Okmánytár : Óvári-Avary Károly : Báró Mednyánszky Cézár, az 1848/49. évi magyar hadsereg főpapjának emlékezései a szabadságharcról. (Első közlemény.) A közölt szemelvények az utolsó rendi országgyűlésre, a szabadságharc kitörésére s a téli és a tavaszi hadjáratra vonatkoznak (Budavár bevételéig). — A „Hadtörténelmi Irodalom" c. rovat a következő ismertetéseket tartalmazza : Kispalócz József főherceg tábornagy : ,,A világháború, amilyennek én láttam" (III. kötet) ; —g. : Szekfű Gyula : „Bethlen Gábor" ; — e. : Móricz Pál : „A magyar királyi honvéd ; Suhay : Ludwig Gehre : „Die deutsche Kräfteverteilung während des Weltkrieges ; ”—g. : W. Brenken : „Kavallerieverwendung nach den aus der Kriegsgeschichte zu ziehenden Lehren . V—y—V. : Max Ehnl : „Die Schlacht an der Schwechat ; Sz. : „Die Kavallerie" (1928. évf., 9—10. füzet). — Soós Elemér. (Nekrológ). II. füzet. Jurkovich Emil : Zólyomlipcse várának és uradalmának története. (Második közlemény.) A vár és uradalom magánkézre jutása s változatos története a XV. és XVI. századi trónviszályok és belháborúk alatt, 1567-ig. —Pogrányi-Nagy Félix : A ránki „Hradiszkó". A Ránk-Herlány fürdőtől délkeletre, a Hradiszkó nevű hegynyúlványon található várromok ismertetése. — Janicsek István : Ősmagyar hadügy az idevonatkozó öt keleti kútfő alapján. Szerző a tárgya szempontjából legfelhasználhatóbb keleti forrásmunkáknak, Ibn Rusztah, Gardizí, al Bakrí, Muhammad-i Anfí és Sakrullah ibn Siháb műveinek az ősmagyar harcosok felszerelésére, kiképzésére, a sereg szervezetére, vezérletére és harcmódjára stb. vonatkozó adatait csoportosítja és kommentálja. — Szász Ágost : Egy szerb zászlóalj foglyulejtése 1915-ben. — Sajó János : Egy magyar csoport szerepe Havasalföld meghódításában. (1916.) A szóbanforgó csoport (a 210. népfelkelő dandár) 1916 nyarának végén szerveztetett meg az alsó Dunaszoros védelmére. Szívó ezredes parancsnoksága alatt a dandár tevékeny részt vett a határok védelmére, illetőleg a betört túlerős oláh csapatok feltartóztatására vívott hosszú és nehéz harcokban, majd a német és osztrák-magyar haderők Oláhország ellen megindult általános offenzívájában. Az Olt és Duna szegletében végrehajtott nagy-