Századok – 1934
Szemle - Mohl Adolf: Győregyházmegyei jeles papok. Ism.: Vanyó Tihamér 108
108 SZEMLE, 1933. Tip. Cartea Romaneasca 8°, 1801. Az oklevelek, amelyeket L., a kolozsvári egyetem történelem tanára e munkájában kiadott, az oláhországi Brâncoveanu fejedelem-család erdélyi és olténiai birtokvásárlásaira vonatkoznak. L. szerint a földvásárlások az oláh fejedelmek tervszerű terjeszkedését jelentik az erdélyi földön. Az erdélyi föld feletti uralmat, amit Mihály vajda 1600-ban karddal vívott ki, Brâncoveanuék lassú penetrációval akarták megvalósítani. Az okmányanyag legnagyobb része a nagyszebeni Bruckenthalmúzeumból és a budapesti Orsz. Levéltárból ered. A 74 iratból álló gyűjtemény Felsőszombatfalvának elzálogosításáról szóló 1654-ben kelt okmánnyal kezdődik, amelyben I. Rákóczi György özvegye Lorántfi Zsuzsánna a helységet 2500 forintért Préda Vojniknak elzálogosítja. E birtok később a Brâncoveanu-család kezére kerül, amely igyekszik azt szaporítani s VI. Károly császárnál kieszközli az Erdélyben való szabad birtokvásárlást. E birtokok további sorsáról azokból az okmányokból értesülünk, amelyeket a tulajdonosok eladósodása miatt Dobosi Sámuel gazdag erdélyi kereskedő utódai és a Brâncoveanu-család között soká elhúzódó perben nagy számmal adtak ki. 1823-ban Brâncoveanu Gergely fejedelem Felsőszombatfalva és Almásmező birtokokat a brassói görög egyháznak és iskolának hagyományozza s ezzel az oláhországi fejedelmek megválnak erdélyi birtokaiktól. Az összefoglaló bevezetésben L. kiemeli, hogy milyen erős ellenállást fejtettek ki a szászok és magyarok az ellen, hogy területükön románok tulajdont szerezhessenek. lrónai András, Kardos Tibor : Zrínyi a költő a XVII. század világában. (A pécsi Erzsébet tudományegyetem olasz intézetének füzetei, 3. sz.) Pécs, 1932. 8°, 26. Zrínyi olasz útján nyerte döntő élményét nemzeti és irodalmi feladatáról. A barokk államraison itt a szavojai udvar politikájában és Traiano Boccalini elméleti írásaiban nemzetfelszabadító gondolattá módosult, a törökellenes buzdítás pedig humanista írói örökség, a Tasso nyomán keletkező hősköltemények szokott anyaga volt. Zrínyi mintái nyomán történeti kommentárt ír a kiváló uralkodóról és époszt a törökkel küzdő hadvezérről ; Mátyás, akiről szóló elmélkedéseit K. Zrínyi legjellegzetesebb prózai művének tartja és a szigeti vértanú egyformán a barokk hőseszmény megtestesítői. A költői ösztönző Tassonál sokkal inkább Marino ; számos átvétel tanúskodik a Strage degl'Innocenti és a Gerusalemme distrutta hatásáról, még a sokat vitatott allegorikus cím (Adriai tengernek Syrenája) is megfejthető Marino nyomán. A párhuzamokat K. meggyőzően sorolja fel, csak ott válik bizonytalanná és túlzottan szűkszavúvá, ahol szembekerül a problémával : a Marino-tanítvány Zrínyi stílusa díjával van a tulajdonképeni marinizmusnak. K. magyarázata, hogy Zrínyi a XVII. század mesterkélt irodalmi világában igazi költő, még az ügyes Milton-analógia ellenére is, megoldásnak kissé kevés. Halász Gábor:tohl Adolf : Győregyházmegyei jeles papok. Győr, 1933. 8°. 359 l. (8 szöveg és 19 önálló képpel.) Győrött M. háza valóságos múzeum, telve van a már nyolcadik évtizedét betöltő nagyérdemű szerzőnek a művészet minden ága iránt tanúsított finom érzéke és érdeklődése jeleivel. Hosszú évtizedek alatt egészen speciális, nagyértékű „Jaurinensia"-gyűjteményt teremtett, amelyben egykorú okmányok, kéziratos földolgozások, ősnyomtatványok, könyvritkaságok találhatók, kiegészítve a legújabb időknek a gyűjteménybe kívánkozó darabjaival. Ebben a sajátosan győregyházmegyei, vagy