Századok – 1934
Történeti irodalom - Gross; Lothar: Die Geschichte der deutschen Reichshofkanzlei von 1559 bis 1806. Ism.: Hajnal István 457
460 TÖRTÉNEETI IRODALOM, személyies együttes még, szinte magában foglalja a magánélet közösségét is ; a munkarend, a munkaidő betartása nehezen halad, közös visszaélésekről, fecsegő időtöltésről és dorbézolásról annál többet hallani. A rokonság szerepe nagy, egyes családok generációkon át ülnek bizonyos állásokban. Mindez akadálya a racionális fejlődésnek, mint ahogyan hasonló a helyzet a társadalomélet más alakulóban lévő szerveinél is. De a korai, hirtelen, erőszakos racionalizálódás, amely nem idomul a társadalom formálódásához és fejlettségéhez, egyoldalúságra és merevségre vezetett volna, erőszakot követve el az élet tényein. Nálunk nem egyoldalú elgondolás, hanem a módszer kényszerítette ki a racionalizálódást. G. munkájában felsorakoznak fáradságos vizsgálatainak eredményei, amelyekből a szerves finomodást kiolvashatjuk. Minthogy az ügyek az intéző emberhez vannak kötve, a korai fogalom- és stílusmegmerevedés veszélyét sikerül kinőni, az ügyfajok és fogalmazás-típusok merev, gondolatnélküli tradicionalizmusát, ami pl. a török császári hivatalnokságnál meggyökerezett. Az eredetileg túlnyomó „latin expedíciót" az eleven „német expedíció" lassankint inkább csak a távoli külügyekre szorítja vissza. Az írásmunkát hajlékony elevensége viszi bele a régebben kizárólag szóbeli tanácskozásokba is, hogy végül ezek csak függvényeivé váljanak az írásos előkészítésnek. A titkárnak érdeke, hogy az ügyeket szervesen tartsa kezében : apróságok, mint a prezentációs jegyzetek, iratkivonatok, majd rendszeres protokollumok, regiszterek, mutatók bizonyítják e szerves folytonosság alakulását. El kell gondolnunk, hogy V. Károly még nem használta elődeinek birodalmi levéltárát, kormányzatának székhelyétől távol maradt az , s halála után az ő irattára sem került az új kormányzat kezére ! Másrészt már a XVI. században kialakult a titkárok ügymenetében az „előakta" fogalma, majd a levéltár szervesebb használata is. Különösen politikai természetű iratanyag nagymértékben marad ezután is a titkárok magánhagyatékában , de a szervesen fejlődő ügymenet végül is az ember fölé kerekedik, útban van arra felé, hogy a hivatalnok váljék az ügykör függvényévé, és nem fordítva, mint régen volt. A kormányzat elhivatalosodása lassabban ment végbe, mint Franciaországban. A titkárok nem váltak államtitkárokká, mint ott már igen korán, kiszorítva a tekintélyméltóságokat. G. alapos munkát fordított a háromszáz éves birodalmi kancellária alkalmazottainak életrajzösszeállítására, szerepüket kézírásuk jelentkezése és fogalmazványaik alapján is megvizsgálva. Elvonulnak előttünk a XVI. század doktorai, akiktől a kor tudós államigazgatás megszervezését remélte. A magasabb iskolaképzettségben val(') hit, szerencsére — s ez is európai vonás, — helyet adott az ügyek természetéhez idomuló intellektuális munkának. Alacsony sorból tudós fokozat nélkül is jelentős szerepre juthatott némelyik, pl. egy trombitás fia, egy titkár szolgája, stb. Viszont Európában a hivatalnokság nem vált technikai szolgálószemélyzetté sem .