Századok – 1934

Történeti irodalom - Zilchert; Robert l. Chr. Oeser’s 89

89 TÖRTÉNETI IRODALOM. tumokat feltáró kiadvány, amely a magyarság kultúrvédelmező szerepét hangsúlyozná. Az újtörök történetírók ugyanis már kezdik hangoztatni, hogy az oszmánok európai szereplése nem mint valami barbár pusztítás fogandó föl, hanem mint a nép­vándorlás utolsó fázisa ; a mi Európa védelmezése körül szer­zett érdemeink kockán forognak ; azután az osztrákok is igye­keztek 1683 évfordulója alkalmával az ő ragyogásukkal Magyar­országot homályba borítani. A közölt forrásanyag, amelyhez a szerző kötve volt, történeti értékben elég csekély, mert a hasznosabb darabok tartalmát, mint kiderül, már eddig is elég pontos for­dításokból ismertük. Az iratoknak tartalmi értékük szerint való kiválogatása nem állván a szerző módjában, bevezetése sem mutathat architekturális felépítést. Az iratok kevés jelentőségű eseményeknek külön fejezetekben való kiemelésére kényszerítik. Történeti szempontból anakronizmus és ha figyelmesen olvassuk, észrevesszük, szerző beállítására is hátrányos, a XVII. század elején vonalszerűen haladó politikai határról beszélni (bestimmte Grenzlinie, politische Grenze, genaue Feststellung der Grenze stb.). Úgy tetszik, alkalmasabb lett volna a művet az inkább csak terhelő és könyvsikerét akadályozó szorosabb értelemben vett történeti burkolattól teljesen megbontani és mint turkológus kiadványt útjára bocsátani. Mert így F.-t igazi mivoltában, mint szakavatott turkológust láthattuk volna és művével nemzet­közi fórumon is nagyobbat üthettünk volna. Kétségtelen, hogy könyvének turkológiai szempontból értékelendő része megtalálja a szakkörök teljes elismerését. Annyit azonban talán mi is meg­állapíthatunk, hogy munkáját az alkalmazott kétnyelvű szöveg­közlés minden kezdő turkológus számára igen hasznos olvasó­könyvvé avatja, fakszimiléi pedig elsőrendű bevezetésül szolgál­nak a török diplomatika művelője számára is. Külön ki kell emelnünk, hogy a török iratok sajtó alá rendezése, hű vissza­adása nagy szakértelmet, gondos fáradozást, a törökből magyarra, magyarból németre történt fordítás rendkívüli munkát igényelt és hangsúlyozzuk, hogy csupán mint történeti kiadványt nem értékelhettük kedvünk szerint. Mind a két kiadvány igen ízléses kiállítású és büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy Közép-Európának talán a legjobban felszerelt nyomdája éppen Budapesten van. Baráth Tibor (Páris.) Chr. Oeser's—Tobias Gottfried Schröer's Lebenserinnerungen. Herausgegeben von seinen Enkeln : Arnold und Rudolf Schröer und Robert Zilchert. (Schriften des Deutschen Ausland-Insti­tuts Stuttgart, D : Biographien und Denkwürdigkeiten Bd. 6.) Stuttgart, 1933. Ausland und Heimat Verlags-Aktiengesell­schaft. 8°. IX+266 1. A háború előtti években tudományunk és szépirodalmunk a magyarság és a nemzetiségek viszonyának vizsgálatában egy­forma előszeretettel ragadta ki azokat a mozzanatokat, amelyek egyoldalúan a nemzetiségek beolvadását és a beolvadást folyam

Next