Századok – 1937
Szemle - Bibliographische Vierteljahrshefte der Weltkriegsbücherei. 2–3.: Bibliographie zur Geschichte Österreich-Ungarns im Weltkrieg 1914–1918; 4.: Bibliographie zur Geschichte Österreich-Ungarns 1848–1914. 5.: Bibliographie zur Geschichte der Nachfolgestaaten. Ism.: Asztalos Miklós 503
304 SZEMLE. teljesen nem is pótolhatják, de bizonyos mértékben néha feledtetik a szakkönyvtárak címjegyzékei. Ez a mérték egyenesen aránylik az illető könyvtár anyagának viszonylagos teljességéhez. A magyar történettudománynak s érintkező területeinek szakkönyvészete terén másról, mint hiányról alig beszélhetünk. Az egyes részletek, mint pl. a forrásaink könyvészete, oly elszórt jelenség, hogy még alappillérül sem tekinthető a magyar történettudományi szakbibliográfia valamikor talán mégis elkészülő épületéhez. Ez az oka annak, hogy minden olyan kísérletet, amely érinti a magyar történettudományi szakkönyvészet területeit, reményteljes várakozással kell fogadnunk. Ezért néztünk nagy várakozással a Weltkriegsbücherei vállalkozása elé is. A stuttgarti Weltkriegsbücherei a németség legnagyobb olyan gyűjtőhelye, amely arra törekszik, hogy a világháború irodalmát teljesen magába zárja, ideértve a világháború előzményeinek és következményeinek irodalmát is. A könyvtár anyaga így visszanyúlik a mult század közepéig s felöleli a ma megjelenő irodalmat is. A gyűjtés nem szorítkozik kizárólag könyvekre, hanem kiterjed a folyóiratokra, röpiratokra, térképekre és plakátokra is. A kitűnő szervezetű s megfelelő anyagi eszközökkel is rendelkező könyvtár 1934 őszéig több mint 75.000 könyvet, mintegy 5.000 lezárt folyóiratot, 2.150 németországi és külföldi hírlapot s emellett számos térképet, röpiratot, plakátot s egyéb háborús dokumentumot gyűjtött össze. Ez a hatalmas anyag sem mondható ugyan teljesnek, mivel azonban más könyvtárak hasonló természetű gyűjteményeinek anyaga jóval kisebb, viszonylag mégis a stuttgarti világháborús könyvtár közelítette meg leginkább ily anyag gyűjtésében a tökéletességet. Ezért volt indokolt a várakozás, amikor 1933-ban a könyvtár közhírré tette, hogy anyagának könyvészetileg feldolgozott részéről szakcímjegyzékeket fog közrebocsátani. Első ilyen füzete, amelyből azóta 2. kiadás, sőt pótlás is jelent meg, a Lengyelországról szóló művek címjegyzéke volt. Ennek a szakcímjegyzéknek nagy könyvsikere, nem várt kelendősége igazolta a várakozást. Ez a kelendőség mutatja, hogy a Weltkriegsbücherei szakcímjegyzékei a könyvtártól távol is használhatók történeti szakkönyvészetek gyanánt. A következő négy füzet, amely 1934 júliusától a következő év áprilisáig jelent meg, tartalmánál fogva minket is közelről érint. Egy kettős füzet a Monarchia 1914—1918-i történetének irodalmát, egy füzet a Monarchia 1848—1914 közötti történetének irodalmát, egy füzet pedig az utódállamokról szóló irodalmat foglalja magában. Ez utóbbi füzet oly érdeklődéssel találkozott, hogy azóta már 2., bővített kiadás is jelent meg belőle. A füzetek beosztása világos, könynyen áttekinthető. Először minden egyes füzet tárgyának a könyvészetét sorolja fel. Ezt követőleg a tárgyra vonatkozó forrás-, aktakiadásoknak, valamint az összefoglaló előadásoknak felsorolása következik. Ez után jön a kérdés különböző részleteit megvilágító irodalom címjegyzéke. Minden füzetnek jól használható mutatója van, amelynek alapján könnyen el lehet igazodni a felsorolt címek között, azok szerzői és tárgya szerint is. A minket érintő említett füzetek hozzávetőleg 9—10.000 mű címét sorolják fel a most említett elvek szerint , köztük számos magyar szerzőjű és magyar vonatkozású munka szerepel. Sajnálatos azonban, hogy a könyvtárak több mint 600 darabot kitevő, becses és nem egyszer igen ritka magyar nyelvű világháborús könyve, röpirata stb. könyvészetileg még nincs feldolgozva. A könyvtárnak eddig nem volt olyan, a magyar nyelvet is jól bíró tisztviselője, aki ezt a munkát felelősséggel elvégezhette volna. Ennek következtében a könyvtár magyar nyelvű anyaga