Századok – 1939
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Az új „Magyar Művelődéstörténet” 339
Az új „Magyar Művelődéstörténet."* A „művelődéstörténet" annak idején tán legnagyobb büszkesége volt az úgynevezett pozitivista történetírásnak, a nagyközönség is szinte tőle várta az „igazi történelmet". Kétségtelenül hatalmas teljesítmények után mégis alábbhagyott a kedv benne, a múlt kultúrformák sokféle speciális ágazat szerint való monoton felsorakoztatásában. Úgy látszott aztán, hogy mindent elborít az a filozófiai-történeti szemlélet, amely a formákat csupán az eleven lelkiség-szellemiség megnyilvánulásainak fogja fel, tehát tagadja a művelődéstörténet önálló jogosultságát. S ma mégis a művelődéstörténet új előretörését látni mindenfelől, egyszerűen, mert természetes kívánalom. Mi a programmja, lényege mai megújulásának ? Domanovszky Sándor előszava mély kérdéseket forgat meg. Elhárítja a művelődéstörténet fogalmának pontos meghatározását : az éles definíciók elvágják az életteljes összefüggéseket, az okszerű, mechanikus gondolkodás kényelmére. Úgy hisszük, a régibb művelődéstörténet sorsa is itt dőlt el, a kultúra, s ágazatai, államszervezet, kereskedelem, ipar, iskolázás, építészet, s a többiek, meghatározott, körülírt történeti „tárgyak" voltak, csaknem önmagukban fejlődve mindegyikük. A specializálódás taposómalmát járta ez elképzelésben a múltnak embere, s vele a történettudós is. Ma már általános a definícióknak revíziója, a történeti jelenségek éles, racionálisan képzelt körvonalainak feloldása, életösszefüggéseik által. D. is hangsúlyozza, hogy nincs külön művelődéstörténet, csak történelem van. A művelődéstörténet csak a múlt megismerésének egyik módszere. A természettudományokban az emberi élettől független törvényszerűségek vannak, a történelem a „szellemtudományok" közé tartozik, amelyek az emberi életnek az okszerűségnél mélyebb teljességét igyekeznek megérteni. Irracionális anyagánál fogva a történelem mindig szinguláris, azonos módon soha meg nem ismétlődő jelenségeket elevenít meg, kiszámítható okozatiságok nélkül, csupán a megértés útján. A megértéshez * A Magyar Történelmi Társulat megbízásából szerkeszti Domanovszky Sándor, Balanyi György, Szentpétery Imre, Mályusz Elemér, Varjú Elemér. I. kötet : Ősműveltség és középkori kultúra. Budapest, é. n. (1939). 4° 636., 20 t., 500 kép.