Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANK KÉRDÉS 55 volna megtalálni.· A részvényekkel való spekulációba újabb rétegek kapcsolódtak be, a tőzsdei játék egyre általánosabb lett. Augusztus végén mindkét oldalról bekövetkezett a csapás. A bécsi tőzsdén az értékpapírok ára lezuhant és ennek hatása alatt a pesti tőzsdén is morzsolódtak az árfolyamok, előbb lassan, majd gyorsabban. Másrészt az osztrák Nemzeti Bank a növekvő hiteligénylések miatt előbb a betéti üzletben, hamarosan azonban a leszámítolási és előlegüzletben is felemelte a kamatlábat s példáját követték a pesti bankok is. A bankok ezen intézkedése megingatta a bizalmat. Akinek pénze volt, nem fektette még oly jövedelmezőnek látszó pénzüzletbe sem, inkább a legbiztosabb helyen, magánál tartotta. Akinek viszont alkalma nyílt hitel felvételére, a rendelkezésére álló keretet igyekezett teljesen kimeríteni, hogy minden eshetőségre ellássa magát. A hitelre szorulók lehetőleg nagyobb összeget kértek, mint amennyire valójában szükségük lett volna, hogy akkor se jöjjenek zavarba, ha igénylésük csak részben jár sikerrel. A válság kezdettől fogva élénken foglalkoztatta a közvéleményt , politikai és gazdasági körök egyaránt hatása alatt álltak. Figyelték lefolyását, vizsgálták természetét, igyekeztek felderíteni okait, mindenekelőtt pedig keresték a megfelelő rendszabályt, amellyel meg lehetne szüntetni e folyamatot. A leggyorsabban és a legnagyobb nyilvánosság előtt a politikai ellenzék tárgyalta e kérdést , benne kitűnő agitációs eszközt fedezett fel a kormány ellen. Már szeptember elején megindította Horn Ede, a balközép egyik pénzügyi szaktekintélye a válsággal kapcsolatos problémákkal foglalkozó cikksorozatait. Fejtegetései során a baj végső okát Magyarország pénzügyi függésében látta meg, abban a körülményben, hogy az ország pénzügyileg teljesen Bécsre van utalva. Amikor a pénzvilágon Európaszerte kedvetlenség vett erőt, amely egyes helyeken, így elsősorban Bécsben a fejvesztett pánikig fajult és ennek hatása Magyarországon is érezhetővé vált, másrészt pedig ez általános jelenség mellett e pesti válságnak megvoltak a magyar viszonyokból jól magyarázható természetes okai is, az ellenzék a betegség szinte egyetlen kórokozójaként „Bécsből való vezettetésünket" kárhoztatta. Hogy nálunk az előző évek nyugodtabb viszonyai közt is általános volt a pénzhiány, az szerinte abból következett, hogy nincs önálló magyar pénz- és hitel- Rückblicke auf die Handelsverhältnisse des Jahres 1869. — Pólya J. : A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötvenéves fennállásának története. (Budapest 1892.) 202. 1. 2 Neuer Freier Lloyd 1869. szept. 1. és Hon 1869. szept. 2-től.