Századok – 1939

Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33

AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANK KÉRD­ÉS 55 volna megtalálni.· A részvényekkel való spekulációba újabb rétegek kapcsolódtak be, a tőzsdei játék egyre általánosabb lett. Augusztus végén mindkét oldalról bekövetkezett a csapás. A bécsi tőzsdén az értékpapírok ára lezuhant és ennek hatása alatt a pesti tőzsdén is morzsolódtak az ár­folyamok, előbb lassan, majd gyorsabban. Másrészt az osztrák Nemzeti Bank a növekvő hiteligénylések miatt előbb a betéti üzletben, hamarosan azonban a leszámítolási és előlegüzletben is felemelte a kamatlábat s példáját követ­ték a pesti bankok is. A bankok ezen intézkedése megin­gatta a bizalmat. Akinek pénze volt, nem fektette még oly jövedelmezőnek látszó pénzüzletbe sem, inkább a legbizto­sabb helyen, magánál tartotta. Akinek viszont alkalma nyílt hitel felvételére, a rendelkezésére álló keretet igyekezett teljesen kimeríteni, hogy minden eshetőségre ellássa magát. A hitelre szorulók lehetőleg nagyobb összeget kértek, mint amennyire valójában szükségük lett volna, hogy akkor se jöjjenek zavarba, h­a igénylésük csak részben jár sikerrel.­ A válság kezdettől fogva élénken foglalkoztatta a köz­véleményt , politikai és gazdasági körök egyaránt hatása alatt álltak. Figyelték lefolyását, vizsgálták természetét, igyekeztek felderíteni okait, mindenekelőtt pedig keresték a megfelelő rendszabályt, amellyel meg lehetne szüntetni e folyamatot. A leggyorsabban és a legnagyobb nyilvánosság előtt a politikai ellenzék tárgyalta e kérdést , benne kitűnő agitációs eszközt fedezett fel a kormány ellen. Már szeptem­ber elején megindította Horn Ede, a balközép egyik pénz­ügyi szaktekintélye a válsággal kapcsolatos problémákkal foglalkozó cikksorozatait.­ Fejtegetései során a baj végső okát Magyarország pénzügyi függésében látta meg, abban a körülményben, hogy az ország pénzügyileg teljesen Bécsre van utalva. Amikor a pénzvilágon Európaszerte kedvet­lenség vett erőt, amely egyes helyeken, így elsősorban Bécs­ben a fejvesztett pánikig fajult és ennek hatása Magyar­országon is érezhetővé vált, másrészt pedig ez általános jelen­ség mellett e pesti válságnak megvoltak a magyar viszonyok­ból jól magyarázható természetes okai is, az ellenzék a beteg­ség szinte egyetlen kórokozójaként „Bécsből való vezetteté­sünket" kárhoztatta. Hogy nálunk az előző évek nyugodtabb viszonyai közt is általános volt a pénzhiány, az szerinte abból következett, hogy nincs önálló magyar pénz- és hitel-­ ­ Rückblicke auf die Handelsverhältnisse des Jahres 1869. — Pólya J. : A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötvenéves fennállásának története. (Budapest 1892.) 202. 1. 2 Neuer Freier Lloyd 1869. szept. 1. és Hon 1869. szept. 2-től.

Next