Századok – 1942
Történeti irodalom - Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. Ism.: Hajnal István. 358
356 TÖRTÉNETI IRODALOM 358- tanulmányok természetesen nem mondhatják el azokat az eseményeket, amelyekről az akkori olvasóközönség frissen értesült, a mai olvasó ezért igen sokszor nem látja az összefüggést az események és B. fejtegetései között, a finomabb célzásokat meg éppenséggel nem érti. A kötet értékét nagyban emelte volna, ha a szerkesztő e tekintetben jobban az olvasó segítségére jön. De így is hálásak vagyunk Tóth Lászlónak, hogy a folyóiratokban és napilapokban elszórt, nehezen hozzáférhető anyagból a legértékesebbet gondos válogatással közkinccsé tette. Hadrovics László. Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. (Magyarságismeret, V.) Budapest é. n. 8° 1681. Nem történeti munka, de valóban bensőséges egybeforrasztása a történeti és a társadalomtudományos vizsgálatnak. A szerzőnek egészen különleges képessége van arra, hogy gyakorlativá tegye az elméletet. A magyar paraszttársadalom az ő számára átélt élmény. Mint maga mondja, sokféle belső viszontagság után, materialista s egyéb szociológiai elméletek után rá kellett jönnie, hogy ezt az élményt, a mai parasztéletet, azt, ami most „történik", csak évszázadok történetének folytatásaképen lehet megérteni. Különös varázsa a könyvnek az, hogygyakorlati szociológia akar lenni, s éppen ezért tartja szükségesnek a történeti magyarázatot. Minden másfajta szociológia elvont elmélet marad, nem adja az életnek egészét, hiányzanak belőle a kiszámíthatlan, irracionális emberi indítékok, amiknek megértése nélkül társadalomviszonyokat megítélni s kezelni nem lehet) „A parasztság értelmét" tehát nem a földművelő, a falusi, a munkás vagy a „nép" fogalma adja meg. Különleges társadalmi üzemmenet, sajátságos formaképződés hozta létre egykor, közvetlen, szoros érintkezésre utalt egyének egymásba illeszkedő társadalmi helyzete. Nem kényszerből, úr és tőke iránt, dolgozik, hanem társadalmi állásának törvényerejű gyakorlatánál fogva. A rendiség kialakulása után is a mindennapi élet gyakorlatában önálló, s ezért önkéntes vállalással is elfogadható életlehetőség marad, bár ekkor már idegenebb, a paraszthelyhez, a telekhez kapcsolódó az úrnak-parasztnak viszonya. Aki hozzászokott a „rendiség" fogalmának egyszerű uralmi rétegeződésként való kezeléséhez, annak számára e fogalom bizonyára szemléletessé, életteljessé válik, amidőn e mű a mai parasztságot mint mai nagymértékben rendi társadalomszervezetet ismerteti. (Pedig a magyar társadalom nem a maga testében, hanem maga alatt képezte ki a parasztság rendjét; innen a parasztság különös merevültsége a nyugatival szemben. A technika, a kapitalizmus, a jogegyenlőség megváltoztatta az egész társadalmi légkört, értelmetlenné tette a rendi társadalomformák egész emberi tartalmát , s mégis ma is megmaradtak a régi formák az elmaradt parasztságban, a felső osztályok ma is, a régi kölcsönösség nélkül is élni akarnak e számukra előnyös helyzettel.