Századok – 1948

Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101

PARASZTSÁGUNK ÉS A FORRADALOM VEZETÉSE 109 ugyan a „király" oldaláról, de nem állítja a nemesség mellé, semlegesíti. Az urak a nagy márciusi napokban még úgy lát­hatták, hogy az az ellentmondás, amely addig fennállott a nem­zeti függetlenség kivívására való törekvésük és a parasztság forradalmi megmozdulásától, illetve a jobbágyfelszabadítástól való félelmük között, feloldódott: jobbágyaik felszabadításuk miatt érzett örömükben ellenségeikből szövetségeseikké lettek, s, mivel kivívták az ország függetlenségét, nemsokára lesz pénzük is az elvesztett robotmunkának bérmunkával történő pótlására. Rövi­desen fel kell azonban ismerniök, hogy ez az ellentmondás feloldó­dott ugyan, de magasabb fokon újratermelődik. Először az lesz nyilvánvalóvá, hogy parasztságunk nem állt melléjük. Azután nyil­vánvalóvá válik az is, hogy az ország függetlenségének kivívása nem ugrásszerűen, hanem majd csak a magyar ipar és kereskede­lem lassú fellendülésének során növeli meg pénztőkéiket. Uraink tehát a jobbágyfelszabadítással nem nyerték meg ugyan szövetségestül a parasztságot, viszont elveszítették az ingyenes robo­tot s ugyanakkor a független magyar kormány megalakításával kiélezték a köztük és az osztrák burzsoázia között fennálló ellen­tétet, de még nem biztosítottak maguknak pénzt az elveszített robot pótlására. Úgy igyekeznek ezért megszervezni gazdaságukat, aho­gyan éppen lehet. Már az úrbéri szolgálatokat megszüntető 1848: IX. t.-c. kimondja, hogy a földbirtokosoknak az elveszített úrbériségek fejében kármentesítés jár, s az 1848 : XII. t.-c. a meg­szüntetett feudális javadalmakat államadóssággá változtatja át. De ugyanez a törvény az államadósság törlesztési tervének kidolgozását a következő országgyűlésre bízza. (Az utolsó rendi országgyűlés követei örülhetnek, hogy legalább az állami kármentesítés elvét sikerült törvénybe foglalniok.) A kármentesítés tehát — ez nyilván­való — nem fog gyorsan pénzt hozni az urak konyhájára. A földesurak így legszívesebben addig halogatnák a robotról való végleges lemondást, amíg csak lehet. Vas Gereben gazdái helyett arra igyekszik rábírni a parasztokat, hogy robotoljanak tovább, legalább Szent Mihály napjáig.23 A miniszterelnök szerényebb, már említett első körlevelében csak arra utasítja a törvényhatóságok elnökeit, hogy az új törvények szentesítéséig járjanak el „a most még fenálló viszonyok netáni tapodói"-val szemben.24 De — úgy látszik — a miniszterelnök sem elég szerény. Ezt mutatja az a tény, hogy Nyáry Pál egy nappal a miniszterelnöki körlevél kézhezvétele után kénytelen Pest megye birtokosaihoz a miniszterelnök utasí­tásával ellenkező értelmű felszólítást intézni: „...Mi a­ megye kebelében minden birtokosról reméljük, feltesszük és várjuk, misze­rint nem várva az emlitett törvényczikkeknek az eddigi törvényes formaságok szerinti kihirdetését — melly különben is csak néhány 13 Szeptember 29-ig. Vas Gereben: öreg ABC vén emberek számára 2. Győr, 1848, 3. 1. 24 OL 1848—49-i nyomt. 1848 márc. 17. Idézi: Ember Győző is, i. h. 253. 1.

Next