Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
MÉHEI GYULA 3. Lakóház és belsőség fejében teljesített robotmunka is igen elterjedt. 1857 szeptemberében a hevesmegyei Felsőhuta (a mai Mátraszentlászló község) lakosai új szerződést kötnek a földbirtokossal, Almásy Gedeonnal. Ennek értelmében örökbirtokba kapják a házat, a belső telket, a kert földjét és a rétet, de a belső telek, ház, kert és faizás fejében évi 1 Ft-ot fizetnek, továbbá a földesúr tetszése szerinti időben 12 gyalognapot szolgálnak. A faizás csak száraz fából szabad nekik. A birtokukban lévő föld és rét minden holdja (1200 négyszögöles) után évi taksaként 1 Pft-ot fizetnek. Legelőbér fejében, tehén, ökör és ló darabjáért évi 24 P. krajcárral, sertés, juh, kecske darabjáért 5 P. krajcárral tartoznak.02 Általánosságban elterjedt a munkaerő biztosítása céljából, hogy a ház, stb. biztosítása fejében a zsellér a cenzuson kívül vagy ingyenmunkát teljesít, vagy kötelezi magát arra, hogy előre megszabott bérért végez el minden a majorságban szükséges munkát.93 Az is előfordul, hogy a ház- és lakbér értékét készpénz helyett napszámban dolgozzák le a pénzszűkében szenvedő zsellérek, mint pl. a Gazdasági Lapok által említett esetben, amikor a majorsági zsellérek a belső telkek után fizetendő 10 Ft. ház- és lakbért napszámban dolgozzák le.04 4. Az önálló gazdasággal és felszereléssel rendelkező szegény- és középparasztság tömegei fordultak ahhoz a megélhetési lehetőséghez, hogy munkaszolgálat vagy napszám teljesítése fejében vállaltak földet. Jakab János és több szinnyei zsellér (Sáros megye) 1862-ben arról panaszkodott, hogy bár 1858-ban házukat és felsőtelküket tulajdonként kapták meg, a határban levő földek után évi 100 napot kell dolgozniok.95 Eszterházy Károly szeredi uradalmában a parasztok a kapott földek minden egyes holdja után 30 nap gyalogrobotot voltak kötelesek teljesíteni.00 Redl báró stanicsicsi uradalmában évenként árverésen adta ki bérbe a földjeit. A fizetség pénz, termék és napszám.07 Zichy Ödön szentmihályi uradalmán a kapott föld fejében teljesítendő szolgálatok különfélék. Ha azonban csak munka fejében adták ki a földet, akkor holdanként jó—18 napi robotot kellett teljesíteni.98 A Zichycsalád egresi fejérmegyei uradalmán évente néhány száz holdat adtak ki a parasztoknak bérbe. A feltételek: 1 hold 1400 öles földért 4% hold takarmányföld, vagy rét lekaszálását, megszántását s a takarmánynak behordásra való elkészítését kellett vállalnia. A behordást az uradalom végzi, ezenkívül a paraszt még egy pozsonyi merőnyi csutás kukoricát is ad, továbbá két irtó napszámot az urasági földek konkolytalanítása céljából.09 Horhy Mihály birtokán a földet ugyancsak munka fejében adták bérbe. 1200 négyszögöles hold földért 5 hold rét vagy takarmány kaszálását kellett vállalni.100 Ráckeresztúron 1 hold legjobb földért 16 kaszás napszámot kellett teljesíteni.101 1851-ből származik az a fehérmegyei tudósítás a Gazdasági Lapokban, amely elmondja, hogy a sovány földeket, hogy parlagon ne heverjenek, úgynevezett holdas napszámért osztják ki. „Boldog az az ember, ki ily földet kaphat, mert az ingyen van. Egy hold földért szolgál 6 hold rét kaszálást és gyűjtést ... az idevaló ember napszámba semmi áron sem megyen, hanem holdas 92 F. M. 1939- 30—86 571 és G. L. M. E. 1931—XXIII—457. 83 Kun Emil: Sozialhistorische Beiträge zur Landerbeiterfrage in Ungarn. Jena, 1903, 132., 133. 1. " G. L. 1850. szeptember 22. 90 О. L. Vhtt. 1862—11—11—56 684. Galgóczy: i. m. 375. 1. 87 U. ott. 390. 1. 98 U. ott. 398. 1. 88 G. L. 1860. X. 25. 100 U. ott. X. 25. 101 U. ott. 1860. XI. 1.