Századok – 1950

Közlemények - Sándor Vilmos–Kolossa Tibor: Magyarország államkölcsöneinek történetéből. 354

354 SÁNDOR V.—KOLOSSÁ T. zéssel a magyar birtokososztály átmentette a feudális birtokmegoszlást a kapitalista társadalomba, az osztrák burzsoázia átmentette a gyarmati rendszer lényeges elemeit az |1867 utáni időkre. 3 A kiegyezés alapja a magyar birtokososztály és az osztrák burzsoázia érdekegysége volt. Az érdekegység két alapvető pontja: a dolgozó nép és a nemzetiségek elnyomásának és kizsákmányolásának biztosítása és a kapita­lizmus kiterjesztése. Közös érdeke volt a magyar birtokososztálymak és az osztrák burzsoá­ziának, hogy szövetkezzék a monarchia dolgozóinak és nemzetiségeinek elnyomására, mert csak ez biztosította a Habsburg monarchia és ezzel osztály­uralmuk fennmaradását. Ezért a kiegyezés lehetővé tette, hogy félgyarmati kereteken belül a magyar birtokososztály megteremtse korlátozottam önálló államapparátusát, mely elsősorban arra szolgált, hogy a dolgozó parasztság osztályharca ellenében a feudális birtokmegoszlás fennmaradását, a dolgozó osztályok és a nemzetiségek feletti korlátlan kizsákmányoló hatalmát bizto­sítsa. Közös érdeke volt az osztrák burzsoáziának és a magyar birtokososz­tálynak a kapitalizmus kiterjesztése. Egyrészt az osztrák burzsoázia számára a kiegyezés magyarországi ipari áruexportjának bővítését, a forradalmi állapot konszolidálása tőke elhelyezési lehetőséget jelentett Magyarországon; más­részt a magyar birtokososztály számára az osztrák hitelrendszer nagyméretű behatolása, a tőkehiány enyhülése a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének meggyorsítását tette lehetővé. 4 A kiegyezés alapja a közös érdek volt, de a magyar birtokososztály és az osztrák burzsoázia közötti érdekegység fenntartotta Magyarország füg­gését megváltozott formában: az abszolutizmus alatti teljes gyarmati függést félgyarmati függés váltotta fel. Magyarország gyarmati függése a kiegyezés következményeként meglazult, de ez a lazulás lényegében csak a politikai felépítményre, illetőleg ennek egy részére szorítkozott. A termelőerők és term elő viszonyok fejlődését ezután is döntő mértékben az osztrák tőke gyar­mati érdekei- korlátozták, ill. befolyásolták. Az osztrák tőke legfontosabb kizsákmányoló eszközét, Magyarország ipari áruellátásának monopoliumát, az osztrák hitelrendszer nagyméretű behatolása, mint a gyarmati kizsákmá­nyolás új, hatásos eszköze egészítette ki. Magyarország félgyarmati helyzete annyit jelentett, hogy a birtokos­osztály korlátozottan önálló államapparátusa az érdekegység megvalósításá­nak: nemcsak politikai, hanem fontos gazdasági eszköze is volt. A közös érde­ket szolgálta az önálló magyar államháztartás, melynek segítségével a dol­gozó magvar nép rovására a birtokososztály átvállalta a monarchia fenntar­tása érdekében Ausztria régi államadósságainak egv részét és hozzájárult a monarchia közös költségeinek fedezéséhez. Az átvállalt államadósságokon és kötelezettségeken felül a birtokososztály az érdekegység további megvalósí­tására, elsősorban vasútépítésre, újabb államkölcsönöket vett fel és újabb kötelezettségeket rótt az államháztartásra. A magyar kormánynak a kiegye­zés törvénybeiktatása után első lépése egy vasúti kölcsön felvétele volt Az a terület ugyanis, ahol a magyar birtokososztály gazdasági érdekei az osztrák burzsoázia, az osztrák és más külföldi nagytőke érdekeivel közvet j lenül találkoztak: a kapitalizmus kiterjesztését szolgáló vasútépítés volt. A meglévő vasútvonalak a kiegyezés időpontjában már kevésnek bizonyul­lak, sem az osztrák tőke, sem a magyar birtokososztály érdekeit nem elé­gítették ki. Ezen felül a magyar birtokososztály érdekeit sértették, mivel 3 P. Zsigmond Pál: Gazd. történeti előad, jegyz. 304—305. 1. 4 Lásd Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magvarországért. Bp. 1498. 5. kiad. 132—133. I.

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék