Századok – 1950
Közlemények - Sándor Vilmos–Kolossa Tibor: Magyarország államkölcsöneinek történetéből. 354
354 SÁNDOR V.—KOLOSSÁ T. réssel a magyar birtokososztály átmentette a feudális birtokmegoszlást a kapitalista társadalomba, az osztrák burzsoázia átmentette a gyarmati rendszer lényeges elemeit az1867 utáni időkre.3 A kiegyezés alapja a magyar birtokososztály és az osztrák burzsoázia érdekegysége volt. Az érdekegység két alapvető pontja: a dolgozó nép és a nemzetiségek elnyomásának és kizsákmányolásának biztosítása és a kapitalizmus kiterjesztése. Közös érdeke volt a magyar birtokososztálynak és az osztrák burzsoáziának, hogy szövetkezzék a monarchia dolgozóinak és nemzetiségeinek elnyomására, mert csak ez biztosította a Habsburg monarchia és ezzel osztályuralmuk fennmaradását. Ezért a kiegyezés lehetővé tette, hogy félgyarmati kereteken belül a magyar birtokososztály megteremtse korlátozottan önálló államapparátusát, mely elsősorban arra szolgált, hogy a dolgozó parasztság osztályharca ellenében a feudális birtokmegoszlás fennmaradását, a dolgozó osztályok és a nemzetiségek feletti korlátlan kizsákmányoló hatalmát biztosítsa. Közös érdeke volt az osztrák burzsoáziának és a magyar birtokososztálynak a kapitalizmus kiterjesztése. Egyrészt az osztrák burzsoázia számára a kiegyezés magyarországi ipari áruexportjának bővítését, a forradalmi állapot konszolidálása tőkeelhelyezési lehetőséget jelentett Magyarországon, másrészt a magyar birtokososztály számára az osztrák hitelrendszer nagyméretű behatolása, a tőkehiány enyhülése a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének meggyorsítását tette lehetővé. A kiegyezés alapja a közös érdek volt, de a magyar birtokososztály és az osztrák burzsoázia közötti érdekegység fenntartotta Magyarország függését megváltozott formában: az abszolutizmus alatti teljes gyarmati függést félgyarmati függés váltotta fel. Magyarország gyarmati függése a kiegyezés következményeként meglazult, de ez a lazulás lényegében csak a politikai felépítményre, illetőleg ennek egy részére szorítkozott. A termelőerők és termelő viszonyok fejlődését ezután is döntő mértékben az osztrák tőke gyarmati érdekei korlátozták, ill. befolyásolták. Az osztrák tőke legfontosabb kizsákmányoló eszközét, Magyarország ipari áruellátásának monopóliumát, az osztrák hitelrendszer nagyméretű behatolása, mint a gyarmati kizsákmányolás új, hatásos eszköze egészítette ki. Magyarország félgyarmati helyzete annyit jelentett, hogy a birtokososztály korlátozottan önálló államapparátusa az érdekegység megvalósításának, nemcsak politikai, hanem fontos gazdasági eszköze is volt. A közös érdeket szolgálta az önálló magyar államháztartás, melynek segítségével a dolgozó magyar nép rovására a birtokososztály átvállalta a monarchia fenntartása érdekében Ausztria régi államadósságainak egy részét és hozzájárult a monarchia közös költségeinek fedezéséhez. Az átvállalt államadósságokon és kötelezettségeken felül a birtokososztály az érdekegység további megvalósítására, elsősorban vasútépítésre, újabb államkölcsönöket vett fel és újabb kötelezettségeket rótt az államháztartásra. A magyar kormánynak a kiegyezés törvénybeiktatása után első lépése egy vasúti kölcsön felvétele volt Az a terület ugyanis, ahol a magyar birtokososztály gazdasági érdekei az osztrák burzsoázia, az osztrák és más külföldi nagytőke érdekeivel közvetenül találkoztak, a kapitalizmus kiterjesztését szolgáló vasútépítés volt. A meglévő vasútvonalak a kiegyezés időpontjában már kevésnek bizonyultak, sem az osztrák tőke, sem a magyar birtokososztály érdekeit nem elégítették ki. Ezen felül a magyar birtokososztály érdekeit sértették, mivel 3 P. Zsigmond Pál: Gazd. történeti előad. jegyz. 304—305. 1. 4 Lásd Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Bp. 1498. 5. kiad. 132—133. l.