Századok – 1961
Történeti irodalom - Tardy Lajos lásd Schultheisz Emil - Tate G. lásd Morton A. I. - Tömöry Márta: Új vizeken járok (Ism. Bellér Béla) 406
400 TÖRTÉNETI IRODALOM 416 fertőből és változatlanul szerették és terjesztették az orosz irodalmat, majd lelkesen üdvözölték a februári forradalmat (Ady, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Balázs Béla, Bartók Béla, Várnai Zseni, Kosztolányi Dezső stb.). Az elmondottakból láthatjuk, hogy Dolmányos István munkája jelentősen gazdagítja a magyar és a kelet-európai népek történeti kapcsolataival foglalkozó irodalmunkat, amely különösen az utóbbi években valamelyest visszaesett. ARATÓ ENDRE TÖMÖRY MÁRTA: ÚJ VIZEKEN JÁROK (A Galilei Kör története) (Budapest, Gondolat Kiadó, 1960. 294 l.)] A haladó magyar egyetemisták harcos szervezetéről, a Galilei Körről két évve ezelőtt, 1958-ban már jelent meg egy feldolgozás Kelen Jolánnak, a kör többszöri vezetőségi tagjának tollából. Hogy Tömöry Márta könyve ennek ellenére sem fölösleges, azt nemcsak Kelen Jolán könyvének szűkebb témaválasztása indokolja, hanem különleges műfaja is. Kelen Jolánnál ugyanis a történeti anyagot olyannyira elborítja a személyes visszaemlékezés, és átstilizálja az irodalmi szándék, hogy a kérdésnek egy újabb, szigorúan történeti jellegű feldolgozása feltétlenül indokolt. Tömöry Márta hosszú évek szorgos kutatómunkájával feltárta a Gallei Kör szinte teljes levéltári és irodalmi anyagát, s kitűnő szerkesztő készséggel, biztos kritikai érzékkel építette rájuk monográfiáját. Szerző szerint a Galilei Kört az a polgári, kispolgári értelmiségi ifjúság hívta életre 1908. november 22-én, amely a századfordulón már többségre tett szert az egyetemen a birtokos, nagypolgári és nagyhivatalnoki származású ifjúsággal szemben (7, 15. 1.), s amelynek a feudális elemektől ment, polgári demokratikus Magyarország volt legfőbb eszményképe. Egy részük mindvégig meg is maradt a polgári demokrácia eszmekörében. Más részük azonban az első világháború végén a forradalmi békeharc útjára lépett (94—96, 99—104. 1.). 1917 őszére — a Zürichből hazatért Duczynska Ilona közreműködésével , kialakult a Galilei Kör illegális csoportja, amelyet Szabó Ervin hozott össze szervezett munkásokkal, Bellér Ignáccal, Végh Dezsővel, Mosolygó Antallal s másokkal. Együtt határozták el antimilitarista röpiratok készítését, amiben a galileistáknak orosz emigránsok és hadifoglyok is segítségükre voltak (105—115. 1.). Ezek miatt a röpiratok miatt történt a Galilei Kör bezárása 1918. január 12-én s öt galileista letartóztatása (116—126, 130—132. 1.). A szélesen kibontakozó antimilitarista propagandát azonban már ez sem állíthatta meg. A Korvin, Sallai, Lékai vezetésével működő, magát később forradalmi szocialistának nevező csoport tovább folytatta a békeharcot (120—125, 133—134. 1.). A kör szabadlábon levő tagjai is újra kezükbe vették a diáktömegek irányítását (122. 1.). Az ún. Galilei-perben (1918. szeptember 19—25.) börtönbüntetésre ítélt galileistáknak, Duczynska Ilonának és Sugár Tivadarnak börtönéről csakhamar leverte a lakatot a polgári demokratikus forradalom, amelynek előkészítésében a galileisták is részt vettek (134—143. 1.). A polgári demokratikus forradalom győzelme után a galileisták útja kettévált. A baloldal részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában. A Polányi vezetése alatt álló jobboldal viszont meg akart állni a polgári demokratikus forradalomnál. Ennek ellenére a Galilei Kör csak a Tanácsköztársaság alatt szűnt meg, nem azért, mintha szembenállott volna vele, hanem éppen azért, mert tevékenyen támogatta (173—176.1.). A Galilei Körnek mint szervezetnek utolsó ténykedése a Vörös Hadseregbe toborzó plakát kibocsátása volt, amelyben minden galileistát felhívtak a Tanácsköztársaság fegyveres védelmére. Tömöry Márta művéből a Galilei Körnek élethű, idealizálástól és torzítástól ment, vonzó képe bontakozik ki. A szerző végig figyelemmel kíséri a Galilei Körön belüli irányzatok harcát éppúgy, mint a kor külső kapcsolatait a radikális, szó- 1 Kelen John: Galilei-por a XX. században. Bossie, Kossuth Könyvkiadó, 1958.