Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614
624 PÖLÖSKEI FERENC által meghatározandó pártonkívüli miniszterből állana. A utóbbiak kapnák a pénzügy, belügy és miniszterelnökséget azzal a megszorítással, hogy a miniszterelnök személyére nézve a függetlenségi miniszterek hozzájárulása szükséges.25 Az átmeneti kormány a tervezet szerint az államháztartás menetének fenntartásán kívül megalkotná az új választójogot, és ennek alapján lefolytatná a választásokat. Kristóffy szerint Lukács Lászlót elfogadná miniszterelnöknek a függetlenségi párt. Ezután a volt belügyminiszter kifejezte azt a véleményét, hogy e szöveget nem kell, sőt nem is szabad a koronának elfogadnia, de ennek alapján meg kell kezdeni a tárgyalásokat, s a párt engedni fog. ..E szöveg ellen — írja Kristóffy — a korona szempontjából mindenesetre lehet jogos kifogásokat emelni. . . Ámde valamelyes aranyhidat a függetlenségi pártnak is kell nyújtani. Ha azonban meg lesz az új választás, akár békés úton, akár harc árán, úgyis más többség fog már az első választásnál a parlamentbe jönni, s így a függetlenségi párt nem lesz abban a helyzetben, hogy a kormányprogramot ő képviselje."26 Lukács megbízása után Kristóffy üzent Kossuthnak, hogy ne kösse le magát semmilyen irányban sem, csendesítse le pártját, mert a „homo regius" vele fog tárgyalni.27 Justh kifejtette Méraynak, hogy a javaslatot nem tartja „egészen kielégítőnek és szükségesnek véli, hogy határozottan kifejeztessék már eleve, hogy amennyiben az általános választójog alapján összejövendő parlament többsége az önálló bank mellett fog állást foglalni, úgy a többségi akarat ellen további akadály nem fog támasztatni."28 Azt is kérte Justh, hogy hozzá kell kezdeni az önálló bank létrehozásának előkészületeihez. Ennek ellenére azonban bízik a király ígéretében, s bár nem vállal tárcát az új kormányban, lojális e tervvel szemben.29 Lukács megbízása és tárgyalásai fokozták a koalíción belüli zavart, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy 1909 nyarán nem jártak sikerrel a már említett, a kormányzati válság megoldását célzó kísérletek. Lukács ugyanakkor tervezett kormányát — mivel benne a legfontosabb tárcák az ő kezében lettek volna — alkalmasnak vélte arra, hogy az országgyűlési képviselőválasztások útján megváltoztassa a parlament és azután a kormány összetételét is. A Nemzeti Társaskör e minimális programja azonban nem valósult meg. Kossuth nem tudott már szakítani a koalíció 67-es vezetőivel, Justhék pedig 1909 június végén már tisza 48-as kormányt követeltek és azt kérték, hogy a bankkérdésben még a kormány megalakulása előtt állapodjanak meg.30 Ezt azonban Lukács nem fogadta el. Az 1909 áprilisától 1909 júniusáig terjedő időszakban sikertelenül végződtek tehát a kormányalakítási kísérletek. A király, a kormány tagjai, a képviselők már nyaralni készültek. A kormány az 1909. július 5-i minisztertanácsi értekezleten elhatározta, hogy a válság megoldását őszre halasztja, és erre kérte az uralkodót is.31 Ferenc József 1909. július 7-én az uralkodó osztályok nyári nyugalmának biztosítása érdekében, a „rend" őrzőjeként a lemon- 25 O. L. Nachlass Daruváry 27. d. 26 Uo. 27 Uo. 28 A. Á. L. J. cs. lev. rendezetlen anyag. A Justh Gyula és a Méray Horváth Károly között lefolyt tárgyalás jegyzőkönyve. 29 Uo. 30 O. L. Nachlass Daruváry 27. d. 31 O. L. M. T. jkv. 1909. jún. 5.