Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
A VEZÉRMEGYE FORRADALMI VÁLASZTMÁNYA 715 alakulását tekintve éppúgy helyi jellegű szerv volt, a gyakorlatban éppúgy országos jelentőségre emelkedett,akár a pesti. És ez természetes is: Pest megye, a liberális nemesi mozgalom vezérmegyéje, amelyet az éppen folyamatban lévő országgyűlésen maga Kossuth képviselt, már évtizedek óta iránymutató szerepet vitt az ellenzéki megyék sorában, most pedig a megyei választmány a maga székhelyén szintén közvetlenül támaszkodhatott a pesti tömegekre s szintén tagjai közé számíthatta a pesti március vezéralakjait. S ha történeti jelentőségét illetően a Pest megyei választmány csak vetekedik is a pestivel, a történetírói vizsgálódás szempontjából fontossága kétségkívül még felül is múlja a mazét, hiszen a pesti választmány irányítását a márciusi fiataloknak, a népi balszárny legfőbb képviselőinek elsősorban a magyar forradalom táborán belül egyébként nem túlságosan jelentős helyet elfoglaló polgárság, a Pest megyei választmány irányítását viszont elsődlegesen a forradalom élén álló liberális nemesség képviselőivel kellett megosztaniuk, a megyei választmány történetének tanulmányozása tehát sokkal inkább elősegítheti a forradalom táborát alapvetően meghatározó, mélyremenő ellentétek egységeként létrejött szövetségi rendszer problémáinak megértését, mint a pesti választmány történetéé.* Pest megye közbátorságra ügyelő állandó választmányának megalakítását a vármegye rendes évnegyedi közgyűlése rendelte el 1848. március 21-én. A közgyűlés a megyebeli nemzetőrség felállításával, ,,nemkülönben a törvényes rend és csend fentartására ügyeléssel" bízta meg a választmányt, s mindjárt meg is választotta annak 47 tagját. Két nap múlva pedig — a közgyűléstől nyert felhatalmazás alapján — a választmány további tíz taggal egészítette ki önmagát. A március 21-i közgyűlésen, amely ajtait a megyebeli nem-nemesek előtt is megnyitotta, nagy számban, mintegy hatvanan vettek részt pesti polgárok. Ennek tulajdonítható, hogy— ha nem is annyian, mint a pesti választmányba — a megyeibe is igen sokan s kétségkívül politikai súlyukat meghaladó arányban kerültek be polgárok: a választmány tagságának kereken egyharmadát tették ki polgári állású szentélyek. Közülök kettő (Koleda András és Valheim János, mindkettő városi tanácsnok) Budát, egy (Tanárky Gedeon főjegyző) Kecskemétet képviselte, a többiek pedig pestiek voltak. Az utóbbiak közül néhányan szintén városi tisztségeket töltöttek be (így Rottenbiller Lipót alpolgármester s egyben a középponti választmány elnöke, Kacskovics Lajos főjegyző, Valero J. Antal, Appel József, Borsody Endre, Farkas János és Szilágyi István választott polgárok), de a többiek között is akadtak olyanok, akik már korábban is játszottak bizonyos közéleti szerepet (például Gerenday Ambrus, Nádosy István és Tóth Gáspár az iparegyesület választmányának vagy Gyurkovics Máté és Kasszelik András a középponti választmánynak a tagjaként). Mindazonáltal a választmány tagjainak legszámosabb csoportját, nagyobbik felét a liberális nemesi mozgalom szolgáltatta. Bekerült a választmányba minden magasabb állású s Pesten tartózkodó megyei tisztviselő (így Nyáry Pál másodalispán, Bereczky Antal és Egressy Sámuel főügyész, Balla Endre és Jankovich György főjegyző, Hajós Sándor, Tikey Sándor és Rákóczy János aljegyző, valamint Bakos Ambrus tiszteletbeli aljegyző),továbbá több olyan táblabíró, aki korábban is rendszeresen részt szokott volt * Pozsonyi hírfüzér, BH 1848. márc. 28., 707. sz. 299. 1. 6 A határozat eredetijét tartalmazó jegyzőkönyvben (a 2. jegyzetben megjelölt helyen) Nádosy helyett ugyan Nádaly áll, ez azonban nyilvánvalóan elírás. * A továbbiakban alkalmazásra kerülő rövidítések: BHK Budapesti Hiradó BM a belügyminisztérium iratai (az 1848 — 49-i minisztérium levéltárában) DU Der Ungar ÉK = Életképek Gyik = gyűlési jegyzőkönyv JK = Jelenkor ME = a miniszterelnökség iratai (az 1848 —49-i minisztérium levéltárában) MOI = a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány iratai (az 1848 —49-i minisztérium levéltárában) MT — Marczius Tizenötödike NT = Nemzeti Újság OL = Országos Levéltár, Budapest PI) = Pesti Divatlap PH = Pesti Hirlap PML • = Pest megye levéltára PNMÁL = Pest és Nógrád Megye Állami Levéltára, Budapest PZ = Pester Zeitung . Minderre a közgyűlés határozatának 3. pontja, PNMÁL PML fig.Tk 1848 , 1843 — 1844. E határozat szövegét nyomtatásban is hozzáférhetővé tette az egykorú sajtó (JK 1848. márc. 23., 36. sz. 144.1.; NT 1848. márc. 23., 664. sz. 1048-1.; PH 1848. márc. 24., 8. sz. 253. 1.), a modern forráskiadványok közül pedig Kossuth Lajos összes Munkái XI (szerk. Barta István). Bpest, 1951. 683-684. 1. : Erről a választmány 1848. márc. 23-i ülésének jegyzőkönyvében a 3. sz. bejegyzés. (A választmány valamenynyi ülésének jegyzőkönyvét ld. lentebb A) alatt.)