Századok – 1965
Közlemények - Mann Miklós: Ráth Károly élete és munkássága 836
11* RÁTH KÁROLY ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 837 felébresztette a nép iránti felelősségérzést, rokonszenvet és szeretetet, híveket szerzett a függetlenség eszméjének.5 Jeles tanára volt Ballus Pál személyében, az ő hatására kezdett Ráth történelemmel foglalkozni. Első próbálkozása szülővárosa történetével függött össze , s műve megjelent 17 éves korában a ,,Hazánk" c. győri lapban. Tervezte e munkája bővítését, de az 1848-as forradalom kitörésekor tanulmányait befejezte és ,, . . . azonnal betéve a könyvet, mint tevé akkor annyi jeles ifjúnk, s letéve a történetírói tollat, kardot kötött és szuronyt fogott, s ment vele írni és csinálni a nemzeti fölkelés hadjáratainak bámulatos történetét". A 23. győri honvédzászlóalj katonájaként végigharcolta a szabadságharcot. Részt vett a schwechati, kápolnai, branyiszkói ütközetekben, Buda ostromában. Az ügyes, bátor honvédet vitézségéért hadnaggyá, majd főhadnaggyá léptették elő. 1849-ben Kmetty tábornok hadsegéde lett. A nyári hadműveletek fáradalmai következtében a péterváradi kórházba s itt az osztrákok fogságába került. Betegsége következtében elkerülte a többi honvédtiszt sorsát; édesanyja megtalálta őt a kórházban és hazaszállíttatta. Otthon hamar visszanyerte erejét. A kardot félretette, félbehagyott tanulmányai felé fordult figyelme. A szabadságharc emléke azonban mindig elevenen élt benne ! Meghitt baráti körben gyakran hordta egyszerű felöltőse alatt honvédfőhadnagyi aranyzsinóros barna dolmányát, s ilyenkor szokása ellenére élénken elevenítette fel a branyiszkói roham vagy Buda ostromának azon részleteit, melyeket személyes tapasztalataiból ismert. Az ötvenes évek elején sokat tanult Maár Bonifác győri bencés történelemtanárától és a pannonhalmi apátság levéltárnokától, Czinár Mórtól.10 Megismertették vele a történelmi kronológiát, a kútfőket, a régi írásokat, az okmányokat. Megnyerő, barátságos modora megkönnyítette számára a bejutást a Győr megyei és káptalani levéltárakba, majd családi levéltárakat keresett fel, s így megvethette okmánygyűjteményének alapját. Anyagi helyzete lehetővé tette számára függetlenségének megőrzését, csak a győri olvasóegylet könyvtárnokságát vállalta el. Ez kevés idejét vette igénybe s így joggal írhatta: ,,. . . csekély foglalatosságom mellett minden időm kedves hazám történetéé. . ."11 Kútfőtanulmányai közben vetődött fel benne első művének eszméje Elhatározta: összeállítja a magyar királyok tartózkodási helyeinek adatait. Ugyanekkor bekapcsolódott azÚj Magyar Múzeum munkatársai közé és 1852-től kezdve itt jelentek meg publikációi. Közölt Győr városával kapcsolatos okleveleket, majd belekezdett a város történetének ismertetésébe. 1854-ben „mutatványt" tett közzé készülő művéből. 5 Biró S.: i. m. 202 — 203. 1. 9 Ballus Pálra lásd Szinnyei J. : i. m. Bpest, 1891. I. köt. 447. 1. 1 Ipolyi A.: i. m. 145—146. 1. 8 Ipolyi A.: i. m. 159. 1. 9 Maár érzelmi hatásra törekedett; a hallgatókban hazafias lelkesedést ébresztett és felkeltette bennük a történelem iránti szeretetet. Ráth későbbi munkatársában, Rómer Flórisban is Maár történelemtanításának hatására ébredt fel a történelem iránti érdeklődés. Vö. Biró S.: i. m. 205. és 270. 1. 10 Czinár tanításával mindig a Habsburgok érdekeit szolgálta. Ráth munkáiból megállapítható, hogy Maár történetfelfogása gyakorolt rá nagyobb hatást, Czinártól csak a levéltári anyag kezelésének biztos ismeretét veszi át. "Ráth Károly—Torma Károly, 1857. máj. 15. OSzKK Levelestár.