Századok – 1966

Közlemények - Mészáros István: A Szalkai-kódex asztronómiai tananyaga 850

KÖZLEMÉNYEK Mészáros István: A Szalkai-kódex asztronómiai tananyaga Értékes emléke a magyar művelődés történetének az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban levő ún. Szalkai-kódex, amely Szálkái László, a későbbi humanista eszter­gomi érsek diákkori feljegyzéseit tartalmazza. Mint 14 —16 éves tanuló 1489 — 1490-ben vetette papírra sorait valamelyik sárospataki iskolában. Jelenlegi könyvtári jelzete: Mss II. 395. A kódex írása nehezen olvasható későgótikus kurziva (gothiea cursiva currens). írója sokhelyütt diákos buzgalommal összezsúfolta, egybesűrítette a betűket és a sorokat, hogy minél több szöveg férhessen a lapokra. De a legtöbb lap ázástól is szenvedett. A kódex végigolvasása és teljes anyagának részletekbe menő ismertetése talán ezek miatt váratott eddig magára. Éppen ezért megokolatlan az a vélemény, amelyet a legújabb magyar irodalom­történeti összefoglalás — polgári történészek (Ábel Jenő, Hegedűs István, Fináczy Ernő) állítását magáévá téve — hangoztat: a Szalkai-kódex szerintük azt bizonyítaná, hogy a XV. század végén hazánkban ,,a tanítás rendje és anyaga lényegében változatlan maradt". 1 Az eddig közzétett részek s a most ismertetendő fejezet éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Jelen dolgozatunkban a kcMexben leírt tananyagok közül az asztronómiai rész bemutatására vállalkozunk. Maga a kódex ugyanis nem más, mint különféle iskolás tananyagrészeket tartal­mazó füzetek kolligátuma, amelyet később kötöttek csak egybe és láttak el bőrrel bevont borítótáblával. Összesen 258 lapot tartalmaz. Mindegyik füzet tulajdonképpen a tan­könyvet és a diákjegyzetet egyesíti magában, mint általában minden középkori iskolás­könyv: a diákok lemásolták maguknak a tanár által rendelkezésükre bocsátott szövegeket, amelyeket azután az iskolai foglalkozások során „feldolgoztak", közben a korábban leírt részeket tanáruk vezetésével kiegészítették, újabb betoldásokkal látták el. Az így kiformálódott szövegeket kellett azután az iskolásoknak megtanulniuk. A sárospataki iskola tanára ebben az időben Kisvárdai János volt, nevét több helyütt is megemlíti Szálkái jegyzetfüzeteiben. A Szabolcs megyei Kisvárdáról származó tanárról nem sokat tudunk: 1481 — 1484 között a krakkói egyetemen végzett tanulmányo­kat, az ottani ars-fakultáson szerezte meg a bakkalaureátus fokozatát. 2 Nem ismerjük az időpontot, hogy mikor jött haza lengyel földről, de éppen csillagászati fejezetünk tanúsága szerint 1486-ban már Patakon tanított. A kódex kezünkben levő szövegét — köztük az ismertetendő részt — ő adta a pataki diákok elé lemásolásra, akik azután az ő vezetésével mélyedtek el annak tanulmányozásába. * Fejezetünk tárgya: az asztronómia, a hét „szabad" tudomány egyike. A „Septem artes liberales" elnevezést még használják a kor elméletírói az iskolai tanulmányok fel­osztására, az egyes tudományszakok tartalma azonban gyökeres változáson ment keresz­tül nevük és rendszerük ókori felbukkanása óta. Látni fogjuk: az asztronómia a XV. század végén nemcsak matematikai és fizikai csillagászatot jelent, hanem sok más ismeretet is. Ebbe az ismeretkörbe tartozott többek között az asztrológia, a csillagjóslás is, amely jegyzetünk leírásának idején virágkorát élte. Kódexünkben az 1. a—27. b lapokon, tehát 54 sűrűn teleírt oldalon található a csillagászati anyag, amely a következő, külön címekkel nem jelzett részekből áll: 1 A zenei fejezet közzétéve: Baria Dénes: Szálkái érsek zenei jegyzetei monostor-iskolái diák korából (1490). Bpest. 1934; az irodalmi fejezet részletes ismertetése, a Szalkai-kódexről alkotott néhány régebbi vélemény kritikája: Mészáros István: Theodolus költeménye a Szalkai-kódexben. Filológiai Közlöny, 1964. 3—4. sz. 268—290. 1.; az emlí­tett új irodalomtörténet: A magyar irodalom története. Föszerk. Sőtér István. I. köt. Bpest. 1964. 132.1. 2 Album studiosorum Universitatis Cracoviensis. Edidit Josephus Pelczer et Adam Chrniel. Cracoviae. 1887— 1892. I. köt. 250. 1.; Josephus Muczkowski: Statuta пес non liber promotionum philosophorum ordinis in Universltate Jagellonica ab anno 1402 ad annum 1849. Cracoviae. 1849. 91.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék