Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
BOSZNIA-HERCEGOVINA ANNEKTÁLÁSÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL 887 volt annak is, mennyi támadás érte Kállayt a delegációk ülésein a boszniai viszonyok miatt. A naplók vonatkozó részleteiből valóban úgy értesülünk, hogy Kállay kormányzásában tendenciózusan igyekezett a tartományok népességének egy részét kedvezményekben részesíteni, hogy a másik csoporttól leválassza, esetleges ráhatását semlegesítse. (A görög-keleti vallású szerbeket, akik szerinte Szerbiához „húztak", háttérbe szorította a mohamedán szerbek, illetve a katolikus vallású horvátok mellett.37) Thallóczy sokszor írja: nem értik, nem ismerik a tartományokat, az ott élő népet. — Azonban Thallóczy maga sem láthatott tisztán — a kor esztelen területszerzési, hódító törekvéseinek hatása alatt. Nem tudta felmérni a hibák nagyságát, de a módját sem tudta annak, hogyan kellene valóban segíteni a bajokon. Fel sem merült benne a gondolat, hogy a tartományoknak a Monarchiához való erőszakos csatolása maga helytelen. Thallóczy és Kállay felfogásában is volt különbség: Kállay elsősorban politikus, akinek szeme előtt minimálisan a gazdasági behatolás valamilyen konkrét formája lebegett ; a történetíró Thallóczy viszont a, ,szellemi patronálás" mellett kardoskodott.38 1903-tól a tartományok kormányzója Burián István, Thallóczy régi iskolatársa, részben barátja. Kezdetben úgy látszik, hogy tanácsadását, szaktudását ugyanúgy igényli, mint hivatali elődje, bár politikai taktikája éppen fordítottja a Kállayénak: ő ti. a görög keleti szerbeket támogatja intézkedéseivel. De mint kiderül, egyébként is megvan az önálló koncepciója a tartományok sorsát illetőleg. Burián kormányzása alatt egyre több a probléma Bosznia-Hercegovinában, de Horvátország és Magyarország között is, nem utolsósorban éppen a tartományok miatt. (Talán azért tér rá Burián a tartományokban a szerb pártolás politikájára.) Thallóczy szerint Burián a kezdeményező az annexió napirendre tűzésében is, ő győzi meg pl. Aehrenthalt annak szükségességéről.39 Thallóczy feljegyzéseiből az annexió történetének sok érdekes részletére derül fény. Az előzményekre: milyen okok „kényszerítették" Buriánt erre a lépésre. (A tartományokban egymásután merülnek fel a fogásnál fogasabb kérdések: a mohamedánok követelései, közigazgatási nehézségek stb. S ezek 37 Bosznia-Hercegovina lakosságának nemzetiségi s vallási megoszlása ekkor a következő : 673 000 szerb, görög keleti vallású 334 000 horvát, római katolikus vallású 548 000 szerb, mohamedán vallású. 38Angyal Dávid mondja Thallóczy elgondolásáról: „»Magvas képzetnek« nevezte azt a régi magyar történeti törekvést, hogy a magyar királyság kiterjessze hatalmát a Balkán területeire. Nem úgy értette ezt, mintha fegyverrel kellene ott hódítanunk, hanem a már meghódított két országban és azokon túl is gazdasági és szellemi felsőbbségünket minél hatásosabban kellene éreztetnünk . . ." Ld.: [Angyal Dávid]: Thallóczy Lajos. Budapesti Szemle 169. sz. (1917): 144 —147. 1. A Horthy-korszak ellenforradalmi, fasiszta ideológiához forduló történetírói, illetve politikusai Thallóczynak ezt a „felsőbbség -tudatát" hangsúlyozták ki s akarták faji ideológiájuk egyik alappillérévé tenni. Az 1930-as években a Thallóczy nevében s szellemében alakult baráti társaság tagjainak — elsősorban történetírók, de művészek s politikusok is — egyes kiadványaiban fellelhetjük ennek a gondolatnak „kifejlesztésére" irányuló tendenciáját. 39 Burián feljegyzéseit Thallóczy naplóival egybevetettük máshol is, s ahol szükséges, ott azt a napló idézése közben, jegyzetben jelezni fogjuk. Burián István naplóit őrzi a Református Egyház Konventi Levéltára Burián iratok 42. csomó. — Ld. ehhez még Pölöskei Ferenc: A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása (1909-1910). Bpest, 1963, 201., 105. 1.