Századok – 1968
Tanulmányok - Sarlós Béla: A kiegyezés magyarországi jogpolitikája. 965
Sarlós Béla : A kiegyezés magyarországi jogpolitikája 1. E tanulmány kizárólag jogtörténeti témát kíván feldolgozni. Nem foglalkozik tehát részletesen a kiegyezés jellegével, kül- és belpolitikai okaival, szükségességével, hanem abból indul ki, hogy: a kiegyezés a Monarchiában s így Magyarországon is a polgári forradalom korszakának felülről, antidemokratikus módon történt lezárását jelentette, amely ,,a polgári forradalom befejezetlensége miatt gyökeresen meg nem változtatott társadalmi és nemzeti viszonyok reális eredője volt: a dinasztia, az osztrák és magyar uralkodó osztályok kölcsönös engedményeken alapuló kompromisszuma". A kiegyezés Magyarországon alkotmányos kormányzást vezetett be, de az állami önállóság jelentős részéről történt lemondás mellett az abszolutizmusnak számos maradványát tartotta fenn; kedvező feltételeket teremtett a kapitalizmus gyors fejlődése előtt, de a feudális birtokviszonyok súlyos maradványai is megmaradtak. Magyarországon megerősítette a magyar uralkodó osztályok nemzeti hegemóniáját, a polgári forradalom két fő kérdésében: az agrár- és a nemzeti kérdésben a demokratikus kibontakozás ellen irányult. Kívül esik vizsgálódásunk körén az 1867: XII. tc. és a vele kapcsolatos egyéb törvények részletes ismertetése, jogdogmatikai vagy összehasonlító módszerekkel történő elemzése. A dualizmus-kori jogirodalom bőségesen foglalkozott mindezekkel, nem tárta fel azonban a kiegyezés jogpolitikáját, nem is tehette ezt meg, mert ez szemben állt volna az uralkodó osztályok érdekeivel. S ha a kiegyezéssel foglalkozó jogirodalom kritikai ismertetését marxista jogtörténet szempontjából nem tekinthetjük elhanyagolható feladatnak, e feldolgozás előfeltételeként jelentkezik a kiegyezés magyarországi jogpolitikájának feltárása. Tanulmányunk központi témája a következő: 1. Melyek voltak azok az alapvető politikai elvek, felfogások és célok, amelyek a politikailag már eldöntött kiegyezés jogszabályai rendezésének módját, ezen belül a kodifikációs politikát irányították; hogyan nyilvánult meg ez a jogpolitika a jogszabályok rendelkezéseiben ? 2. A kiegyezésnek Magyarországon történt törvényi megoldása milyen hatást gyakorolt a dualista magyar állam későbbi jogpolitikájára és a dualizmus jogrendszerének kialakítására? A kiegyezést jogi formába öntő politikai elvek és célok kiindulópontját nem 1867-től kezdődően kell keresnünk, hanem az októberi pátens és a februári diploma kiadásával összefüggően összehívott 1861-i országgyűlés működésétől kezdve, amikor a kiegyezés lehetősége és megoldása előtérbe került. Ettől kezdve egészen 1867-ig élénk és úgyszólván megszakítás nélkül tartó vita . Hanák Péter: A belső erőviszonyok alakulása és az 1867. évi kiegyezés. Kézirat.