Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I

8 J­ÖLÖSKEI FERENC elvetése került, s ezt az újonnan kinevezett Lukács-kormány belpolitikai gyakorlatának egész vonalán érvényesítette is. E változás elsősorban nem is Tisza belpolitikai koncepciójának módosulásával függ össze, hanem mindenek­előtt a nemzetközi politikai életben, a Monarchia és Németország Balkán­politikájában, valamint Románia ekkori sajátos helyzetében gyökerezik. Hiszen röviddel a tárgyalások megkezdése előtt állították fel a román egyházi befolyás csökkentése érdekében a görögkatolikus magyar püspökséget. A hajdú­dorogi egyházmegyéhez számos román anyanyelvű egyházközséget kapcsoltak. E püspökség felállítását a román egyházak mellett a román nemzeti párt is sérelmezte. 1912. július 25-én népgyűlést tartott: „a hazai román görögkato­likus egyház ellen — mondotta a gyűlés határozata — egy görögkatolikus magyar egyház létesítése által intézett támadást a gyűlés, a magyarországi és erdélyi román nemzet etnikai léte, valamint az ország és egyház alaptör­vényei által biztosított felekezet- és vallásszabadság elleni legbarbárabb merényletnek tekinti. Protestálva a fő szabadságoknak ilyetén való arcul­csapása ellen, veszélyeztetett testvéreinek bátorítást küld, kijelenti, hogy a hazai összes románok szolidaritását bárminő áldozatok árán is fenntartja, a két egyház szabadságának és azokban a román nyelvnek megvédése által."11 A Balkán-háborúk kitörése és a szövetséges kis országok törökellenes sikerei alaposan megtépázták a Monarchia s részben Németország külpolitikai tekintélyét. A szövetséges Romániában látták ekkor pozícióik visszahódításá­nak egyik legfontosabb eszközét. Ezért nemcsak a Hármasszövetséget újítot­­ták meg, meghosszabbították a Romániával érvényben levő titkos szövetségi szerződést is. E szerződés értékét azonban kezdettől kétessé tette a magyar­országi román kérdés. A német diplomácia az osztrák vezetőkörökkel egyet­értésben 1912 őszén megpróbálta felszámolni a Romániával való szövetség elmélyítésének útjában álló akadályt. A balkáni status quohoz és ezzel saját balkáni befolyásához ragaszkodó, a Hármasszövetséggel titkos szerződésben álló Romániát is meglepték a bal-­­­káni kis államok győzelmei, terület hódításai. Oroszország mozgósított is Románia határán, azzal a célzattal, hogy távoltartsa a török melletti fegyveres beavatkozástól. A liberálisok vezetője, az 1910-es évek legügyesebb román taktikusa, Bratianu miniszterelnök gyorsan tudomásul vette a Balkánon le­­­­zajlott változásokat. Megértette az orosz csapatösszevonások jelentőségét, s alig-alig látható diplomáciai manőversorozatba kezdett. Gyorsan belátta, hogy a Balkánon Oroszország nélkül nem tudja erősíteni pozícióit, ezért mindenek­előtt az oroszbarátság hosszú ideig elmulasztott kialakítására törekedett. Megfogadta azonban Németország tanácsát is és 1912 november végén fel­kereste a Monarchia új bukaresti követét, Fürstenberg herceget. Az orosz mozgó­sításra hivatkozva a követ előtt kijelentette: szükségesnek tartja Magyar­ország és Románia között a teljes harmónia helyreállítását. Ehhez a királyság egész közvéleményét meg lehetne nyerni abban az esetben, ha a magyar kormány előzékeny lenne a magyarországi románokkal.12 Másnap, november 27-én Berchtold Tiszához írott levelében kérte: a magyar kormány hívja össze megbeszélésre a román képviselők klubjának elnökségét, és vegye 11 Szegedi Állami Levéltár. Főispáni bizalmas iratok. 1912. 39. sz. Az első püs­pöknek, Balogh Istvánnak, jóval magasabb fizetést szavazott meg a kormány, mint amit a római katolikus vagy a protestáns püspökök kaptak. 12 H. H. St. A. Interna 1912-13. LXIX. Fürstenberg 1912. nov. 26-i levele Berch­toldhoz.

Next