Századok – 1970
FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II
folyóiratszemle 461 lyóirat e számában beszámolót olvashatunk Gyula XVIII—XX. századi gazdaság-és társadalomtörténete c. kiállításról és több helytörténeti monográfiáról, gyűjteményről. 2. sz. — Orosháza 225 éves fennállása alkalmából publikál történeti jellegű tanulmányokat. — HAJDÚ MIHÁLY: AZ orosháziak története 1744 előtt c. munkájában azt vizsgálja, hogy a Tolna megyei Zomba községnek, mely Orosháza őslakóinak előző településhelye, milyen volt a népességi összetétele. Névvizsgálatok nyomán jut arra a következtetésre, hogy a szintén újonnan települt Zomba alapítóinak mintegy 10%-a ment volna később Orosházára, a többiek a Simontornya—Szekszárd— Tengőd háromszögből jöttek. Győr és Csorna közé teszi azt az eredeti településterületet, ahonnan a Tolnába, Zomba környékére, majd Orosházára származottak zöme elindult.— ELEK LÁSZLÓ az író Justh Zsigmond kozmopolitizmusának értelmezéséről közöl tanulmányt. — BABINSZKY MIHÁLY az orosházi állami gazdaság, pontosabban a korábbi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága és a Szőllősi Állami Gazdaság történetét ismerteti elsősorban a termelési eredmények adatain keresztül. — SELESZT FERENC a környéken végzett kőolaj- és földgázkutatások történetét és a mai termelést ismerteti. — SZABÓ FERENC: Adatok az 1891. évi Békés megyei agrárszocialista mozgalom Arad és Csongrád megyei kapcsolatairól, visszhangjáról c. tanulmányában a viharsarki agrárszocialista szervezkedés kezdeti kiterjedésének, hatókörének vizsgálatához nyújt támpontokat, rámutat az aradi szocialista munkásság hatására, a bérviszonyok megváltoztatására indított mozgalmak gyöngeségére és a megye birtokosainak ellenintézkedéseire. — JUHÁSZ ANTAL: AZ orosházi jubásszűcsök c. írásában az iparág technológiai folyamatait s az értékesítés módozatait ismerteti. — KOSZORÚS OSZKÁR a pap-költő, műfordító Győry Vilmos (1838—1885) műfordítói tevékenységét, orosházi éveit és tanítóskodását mutatja be. — SZABÓ GYULA: AZ orosházi néptudós orvosa, Dr. László Elek élete és munkássága ( 1841— 1919) c. írásában ismerteti nevezettnek a helyi közegészségügy (járvány elleni küzdelem, ártézi kutak fúrása, a közeli gyógyvizek kihasználása stb.) terén kifejtett tevékenységét. — BECK ZOLTÁN az orosházi Petőfi-munkásdalárda 1928-cal kezdődő történetének főbb eseményeit ismerteti. — KISS HORVÁTH SÁNDOR Orosháza felszabadulásának különböző mozzanatait rögzíti visszaemlékezések alapján. — BABINSZKY MIHÁLY az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikum történetét mutatja be (1922—1968). — Sz. Z. BORSODI SZEMLE XII. évf. (1968) 3. sz. — DR. LEHOCZKY ALFRÉD: AZ őszirózsás forradalom Miskolcon és Borsod megyében, c. tanulmánya részletesen ismerteti az 1918. október 31. és november 7-e közötti időszak főbb eseményeit, beszámol a helyi politikai csoportok kialakulásáról, a meginduló forradalmi erjedésről, a Nemzeti Tanács megalakulásáról s az új hatalom stabilizálódásáról. A vidéki események elősegítették és erősítették az országosan kibontakozó társadalmi-politikai folyamatokat. — TÓTH PÁL: A miskolci munkásság a fehérterror időszakában c. dolgozatában elemzi a miskolci ipari dolgozók társadalmi összetételét, s rámutat arra, hogy a város nem rendelkezett komoly nehéz ill. gépiparral, ipari ellátottsága gyenge színvonalon állt, így a munkásság létszáma alacsony volt, s az itt foglalkoztatottak nagy része (45%-a) a kisiparban dolgozott. A továbbiakban a SzDP újjáalakulását és az 1920-as parlamenti választásokkal kapcsolatos előkészületeit mutatja be. — RÁTKI ANDRÁS: Az 1945-ös parlamenti választások Borsod megyében c. tanulmányában részletesen feldolgozza a választások statisztikai eredményeit. A megyében a munkáspártok országos átlagukat messze meghaladó módon szerepeltek, az ipari körzetekben kiugró sikereket értek el, pl. a miskolci, sajószentpéteri, edelényi, ózdi járásokban az MKP 30,8%-ot, az SzDP 24,4%-ot, a FKgP 40,5%-ot kapott. Miskolcon is a munkáspártok kapták az abszolút többséget: az SzDP 33,7%, az MKP 24,6%, míg a FKgP 37,6%-ot. 4. sz. — DR. LEHOCZKY ALFRÉD: A KMP szervezetek és a proletárhatalom létrejötte Borsod megyében címmel a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző időszak politikai viszonyait tárgyalja, elsősorban a politikai erők differenciálódását kísérte figyelemmel. Rámutat arra, hogy Krausz György, egyetemi hallgató, volt galileista, és Pelye János hadifogoly kezdeményezésére 1918 decemberében megalakult a KMP, és jelzi, hogy a SzDP-n belül is megindul egy tisztázódási folyamat: a jobbszárny (Reisinger Ferenc) kezd elválni a balszárnytól (Groszmann Zsigmond). A munkásmozgalom mellett a polgári oldal is szervezkedni kezd: megalakul a Függetlenségi Párt helyi csoportja, amely azonban a párton belül a Lovászy- féle jobbszárnyhoz tartozott; kifejezetten ellenforradalmi szervezkedésre is sor kerül. A kommunista