Századok – 1971

Közlemények - Duczynska Ilona–Horváth Zoltán: Polányi Károly és a Galilei Kör 89/I

98 DUCZYNSKA ILONA - H ОКУ Л TD ZOLTÁN Ady Endre visszaadtad a hitet egy hitetlen nemzedéknek, utat mutattál az eltévedettek­nek. Itt van az idő, amelyet a gyermekek szemében olvastál : Szemetekben rejtőzik a titok; Mi lesz a Tisza—Duna táján majdan, Ha mi könnyes jajban, Jajban és könnyben hunytuk le szemünk S a Föld megindul s háborogni fog. A Föld megindult és háborog. De amíg magyar van és lesz, és magyar ifjúság, mi a nagy forradalom magyar barbárjai lelkünk sötétjében feléd fogunk tekinteni és így fogunk szólni: 'nekünk nem hiába daloltál'." * A következő írás pontosan 10 évvel később, 1929 tavaszán kelt és ,,A Galilei Kör mérlege" címen jelent meg a kolozsvári Korunk júniusi számában. Polányi cikke mintegy válasz az erről a kérdésről a budapesti Századunk 1928. 3. számában megjelent cikkre. A cikket Rubin László (1888—1937) írta, aki 1909-ben a Galilei kör háznagya, majd 1911-ben elnöke volt. (A cikk címe: A Galilei-kör története.) Rendkívül érdekes, hogy az eltelt évek hatására miként módosult a Galilei Kör értékelésére vonatkozólag magának a kezdeti irányítónak véleménye: „A budapesti »Századunk« egyik számában Rubin László a Galilei Kör történetét úgy írta meg, ahogyan azt a Kör egyik szereplője, az ellenforradalom kilencedik évében Magyar­országon látja. Hogy így látta, maga ie történelem. Két lényeges pontban lehet eltérés : 1. az igaz-e, hogy a háború végén és a forradalmak­ban szereplő Galilei Kör nem a régi volt ? 2. A francia gironde vagy az orosz diákmozgalom-e inkább a Galilei Kör sorsának analógja ? Világos : e két kérdés egy. Aki 1914-gyel zárja a Galilei Kör életét, az egy ifjú gironde-ot lát benne. Aki 1919-cel — az orosz forradalmi diákság fiatabb testvérét. Melyik az igazabb ? Hogy a személyi kapcsolat e két korszak között teljesen megszakadt — tény. Tény az is, hogy a régi galileisták, vagyis az alapító nemzedék és az 1917 — 1919-es nemzedék között a legélesebb tárgyi ellentét volt. (Kínos kötelesség ezt a mai Magyarországon emlegetni, ahol a bolsevik­ falásért érdemérem jár, de a későbbiek miatt muszáj.) Magam, a rettenetes erővel fel­törő bolsevista eszmevilág ellen aktíve küzdöttem.. Mint a »Szabadgondolat« szerkesztője, a cikkek egész sorozatában. Az egyetem kupolatermében két héten át tartott a szenvedélyes szócsata. Az Ady Endre gyászünnepélyén, amely ugyanott folyt le, Lukács György a bolsevizmus, én a harcos anti­militarizmus szellemében ünnepeltük Ady Endre emlékét. Még ott, a közös gyász perceiben sem szünetelt a harc. Mindez tény és igazság. De — mindkét s­­zertelen méretű »vitát« a Ga­lilei Kör rendezte ! Nem pusztán névleg, annyiban, hogy az egybehívók a Galilei Kör vezető­ségei voltak, hanem a szelleme is, amelyben a cselekedetek, a régi volt, a független igazságkeresés szelleme. A Galilei Körben egybesereglett tömeg társadalmi helyzete és életérzése annyira ösztö­nösen proletár volt, hogy még a 'jobb' kispolgári elemek is távolmaradtak tőle. De a magyar munkásmozgalom vezetői nem voltak hajlandók befogadni ezt a szellemi munkás­tábort. A polgári világtól és a munkásságtól egyaránt kirekesztve, már rákényszerített függetlenségé­ből hivatást teremtett magának. A Galilei Kör függetlenségét féltékenyen őrizte. Semmiféle politikai párt, semmiféle mégoly közelálló csoport sem rendelkezhetett felőle, vezetőségei abszolút önkormányzattal tűz­ték ki céljaikat, vitték keresztül akcióikat. És ez a hitszerűen vállalt függetlenség volt egyik oka, hogy a Galilei Kör nem engedett teret a politikának. Ebben látja erejét. Semmiféle párt­kérdés soha e körben szóba nem került, szóba nem kerülhetett, így volt ez már 1908-tól 1914-ig, amikor számos szociáldemokrata tagja is volt a körnek, mások Vázsonyival rokonszenveztek talán. Talán — mert így volt-e, vagy sem, biztosan még csak tudni sem lehetett, olyan kérlel­hetetlenül uralkodott a politikamentesség elve. A Kör tagjainak politikai nézetei és a Galilei Kör maga hibátlan szigorral voltak egymástól elválasztva. E nélkül az igen sajátos szellemi beállítás nélkül érthetetlen volna a Kör egész 1917 — 19-es szerepe. Érthetetlen, miért állott a Kör az októberi forradalom szolgálatában. Érthetetlen, miért támadták a bolsevikiek 1918 végén szüntelenül a Galilei Kört. Érthetetlen, miért volt még a proletárdiktatúra kezdetén is a Galilei Kör feloszlatásáról szó. És legérthetetlenebb talán egy, a proletárdiktatúra hirtelen veszélybejutásakor, 1919 május elején lejátszódott jelenet.

Next