Századok – 1971

Közlemények - Duczynska Ilona–Horváth Zoltán: Polányi Károly és a Galilei Kör 89/I

100 DUCZYNSKA ILONA - HORVÁTH ZOLTÁN A Galilei Kör aktívuma erkölcsi. — Aminthogy erkölcsi volt az egyetlen aktívuma a magyar forradalomnak is. Passzívvá a politikai oldala tette őket. Hogy ez a passzívum mek­kora, aligha kell ma magyarázni. Az októberi forradalmi kormány azon bukott meg, hogy nem volt világos, kidolgozott és kivihető politikai programmja. De még ha lett volna is, hiányzott az a politikailag iskolázott nemzedék, amely e programmot a gyakorlatban, képviselni, azt agitatórikusan és adminisztratíve végrehajtani képes lett volna. A magyar forradalom mind elméletileg, mind gyakorlatilag politikai újoncokkal dolgozott. Más kérdés, hogy az összeomlás időpontjában egyáltalán feltartóztatható volt-e az, ami következett. Egy politikai feladataira nevelt értelmiségi réteg hiányában semmiesetre sem! És ez a Galilei Kör mulasztása. Politikamentességének fényoldalait megmutattuk , tárjuk fel az érem másik oldalát is. Ma vitán kívül áll, hogy Magyarország megmentése csak úgy volt elképzelhető, ha a forradalmi értelmiség szervezett, céltudatos kapcsolatot teremtett volna a nemzetiségekkel, a munkássággal és a parasztsággal. A Galilei Körnek igenis módjában állt volna a nemzetiségek bizalmát testvériesen megnyerni, s az ország nemzetiségi értelmiségében otthonossá tenni a magyar baloldal vezérszerepét, együttműködést vállalni vele, megszervezni és minden téren hatékonnyá tenni — idején. De módjában állt volna a munkásosztályban is gyökeret verni, a szociáldemokrata párton kívül évek során át végzett hű szolgálattal a munkás­osztály bizalmát megnyerni. Semmiféle koncokrácia ezt meg nem akadályozhatta volna. De a két csatornán keresztül a parasztsághoz is valamennyire közeledhetett volna (a nemzetiségi parasztsághoz mindenesetre). De a szociáldemokrata pártot is sikerült volna talán végzetes földidegenségétől valamennyire megszabadítani. Ez a földidegenség volt, ma tudjuk, az októberi forradalom legkritikusabb gyengéje. A magyar szociáldemokráciának még agrár­programja sem volt. Amikor cselekvésre került a sor, késő volt már. A forradalmat csak a földosztás ment­hette volna meg. Ezt a szociáldemokrácia ellenezte, valamint később a bolsevikiek is. Mintha csak arra vállalkoztak volna, hogy minden peripátián keresztül mentsék át sértetlenül hitbi­zományosaink latifundiumait, úgy álltak őrt felettük . . . Hogy a Galilei Kör nemzedéke megteremtette volna-e tíz év alatt a nemzetiségekkel és a munkássággal és a parasztsággal azt a nexust, amely az összeomlás napjaiban páratlanul értékes lett volna, ma tudni nem lehet. Tény, hogy meg sem kísérelte. Jászi Oszkár nemzetiségi politikája, Jászi Oszkár agrár-reform­eszméje, Jászi Oszkár liberális szociológiája az ifjúságból gyakorlati iniciatívát nem váltott ki. Igaz, Jászi a galileistákat sohasem vette komolyan. Nem törődött velük, pedig a Galilei Kör ön­magától is sikerrel érintkezést keresett a nemzetiségi diáksággal ; a falu tanulmányozását a nyári szünidőben megkísérelte ; a munkástanítás terén nagyot művelt. De a kezdeményezé­seikből hiányzott az összefogó elem, a politikai koncepció. Mea maxima culpa." 11 tanulmány után harminc esztendős hallgatás következett a Galilei Körre vonat­kozólag. Közben Magyarországon ijesztő és megrázó események mentek végbe a fel­újuló Horthy-fasizmus, második világháború, német megszállás, s hónapokig tartó had­viselés az ország területén. Ezt követte a felszabadulás, az országépítés, a Rákosi-rendszer szörnyű kártevése, s végül a szocialista fejlődés megújuló kibontakoztatása. Az 1950 után megváltozott szemlélet és módszer lehetővé tette itthon is, hogy az addig tabuként kezelt Galilei Kör kérdéséhez az „igazságkeresés" igényével közeledjenek, s több ilyen irányú publikáció jelent meg. Az Ady-kutatás kifejlődése ugyancsak magával hozta a Galilei Kör és Ady közötti kapcsolatok felderítésének szükségességét, s így Polányi Károlynak 1958-ban írott, de csak egy évvel később megjelent cikke a Galilei Kör alapí­tásának ötven éves fordulójáról természetesen kapcsolódott be ebbe a folyamatba.2 .ötven év. Emlékezés a Galilei Körre. Mintha csak tegnap lett volna. Néhány orvostanhallgató kezdeményezte a Kört, Pikter Gyula nevezte el. Az alapító diákok közül ma is életben vannak jó egypáran, hogy csak Kende Zsigmondot, Rohonyi Hugót, Surányi Edét és Gimes Miklósné Hajdú Lilit említsem. Tulaj­donképpen a New York kávéházi pincehelyiségből indult útnak, ahol Fényes Samu, a sza­badgondolkodók királya, egy népszerűsítő szabadgondolkodó szónok torzonborz fekete szakállá­nak tekintélyével oktatta a másodéves medikusokat Haeckel monizmusára. Az éberebb ifjak keveselték a sorozat tudományosságát, alaposságát és hibáztatták szűk látókörét. Némelyikük antiklerikális akciót kívánt volna francia mintára. A marxizmus N­émet­országból akkor szi­várgott be hozzánk, Mach természettudományos robbantó erejű új ismeretelmélete pedig Bécs­ 2 A cikket, amelyet a Londonban megjelent"­ Irodalmi Újság kért tőle, erősen megcsonkítva közölte le a lap 1959. évi májusi száma. A szöveg közlésénél Polányi Károly eredeti kéziratát vettük alapul.

Next