Századok – 1976

Tanulmányok - Glatz Ferenc: Történetíró; jelenkor; interpretáció (Történetpolitikai koncepció és „történetfilozófiai” irányzat Szekfű Gyula Der Staat Ungarn c. művében) 181/II

TANULMÁNYOK Glatz Ferenc: Történetíró, jelenkor, interpretáció (Történetpolitikai koncepció és „történetfilozófiai irányzat Szekfű Gyula Der Staat Ungarn című művében*) A fiatal Szekfű Gyulát bécsi éveinek kezdetétől erősen foglalkoztatta az állam problematikája. Ezen időszakból származó munkái, Bécsből kelt levelei bizonyítják: a bécsi magyarok és tanulmányainak hatására igen élénken figyel a modern államszervezet kiépülésének európai történeti irodalmára. Sőt leve­lei arról is vallanak: akárhányszor témát keres magának, mindig előbukkan az újkori magyar állam alapításának történetéből egy-egy részkérdés: koráb­ban az erdélyi államszervezet, majd a Ferdinánd-féle kormányzati rendszer kiépítése, 1914-ben pedig — miközben még javában zajlanak A száműzött Rákóczi keltette botrány hullámai, s főgondja a védekezés megszervezése — azon töri a fejét, hogy feldolgozná a Habsburg-ház uralmának magyaror­szági kiépülését.­ A modern állam kialakulásának kérdése 1919-ig állandóan foglalkoztatja. Érthető, hogy amikor 1915-ben német részről megkeresik, írjon egy összefoglaló áttekintést a magyar történelemről, akkor Szekfű a magyar állam történetének megrajzolását ajánlja. A történeti irodalom különböző szempontból foglalkozott már ,,A ma­gyar állam életrajza"­-val (a továbbiakban „Életrajz . . ."). Az eddigi vizsgá­latok elsősorban azért nyúltak e munkához, hogy megmutassák benne azokat a gondolati elemeket, melyek Szekfű forradalom utáni felfogásából már 1918 előtt ,,kész"-nek tűnhetnek, illetve bizonyos mértékig azokat, melyekhez ké­pest 1919 után, főként a Három Nemzedékben „elmozdulás" következik be.­ Jelen munkánk éppen ellenkező szándékkal készült: azt kívánja bemutatni. * Részlet egy nagyobb munkából, mely több történetíró (Steier Lajos, Thim József, Miskolczy Gyula, de túlnyomórészt Szekfű Gyula 1918 előtti) munkásságának elemzésére tesz kísérletet a történetírói koncepcióalkotást, értékítéletet befolyásoló társadalom-politikai, szakmai tényezők feltárására. — A szerző. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Kézirattár (a t­ovábbiakban MTA KK) Szekfű Gyula — Török Pál é.n. (1914) XII. 9. A tervhez az ötletet, s a kiinduló­pontot G. Below: Der deutsche Staat im Mittelalter, 1914. Leipzig, I. köt. adta. Sajnos arra nincs itt terünk, hogy Below valóban historiográfiai jelentőségű könyve hatását Szekfű történetírásában nyomon kísérjük. Csak utalni szeretnénk, hogy akkori állam­szervezet kialakulásáról Below könyvében található fejtegetések a magyar életrajzá­ban, valamint későbbi munkáiban is felfedezhetők. 2V6. erre vonatkozóan Szigeti József : A magyar szellemtörténet bírálatához (Bp. 1964). Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához (Századok 1960), c. valamint Pach Zsigmond Pál: Az ellenforradalmi történetszemlélet kialakulása Szekfű Gyula Három nemzedékében. Történelmi Szemle, 1962. 3 — 4. sz. 3 Ebből a szempontból a legbehatóbban Pach Zsigmond Pál (i. m.) vizsgálja az összefüggéseket. 1*

Next