Századok – 1976
Tanulmányok - Gonda Imre: A monarchiabeli cseh nemzeti mozgalom szerepe az első világháború éveiben (1916–1917) 607/IV
GONDA IMRE mában foglalható össze, hogy éppen az ő és a mögötte álló erők tevékenysége volt a legfőbb előidézője annak, hogy a cseh nemzeti törekvések népmozgalommá szélesedhettek. A cseh mozgalom vezetői viszont a Monarchia kormányának a helyzetét látták homályosan. A Stürgkh-kormány ismerte a veszélyeket, amelyek a birodalmat a nemzeti mozgalmak részéről fenyegették, s igyekezett azokat elkerülni vagy megkerülni. Gr. Stürgkh miniszterelnök, de hg. Thun, a csehországi helytartó, s dr. Hernold belügyminiszter, Frigyes főherceg és a hadvezetőség álláspontjával ellentétben és a prágai és leit meritzi katonai parancsnokok jelentéseivel szemben is, állandóan azt hangoztatták, hogy nem az egész cseh társadalom, hanem csak egy kisebbsége tekintendő Monarchia-ellenesnek. Ezt az ellenzékiséget azonban nem szabad felületes értesüléseken és spicli-jelentéseken alapuló katonai intézkedésekkel, a katonai közigazgatás területi kiterjesztésével ingerelni és elmélyíteni. Másfelől pedig a Monarchiában élő csehek hangulata jelentős mértékben a háború alakulásának függvénye, s a központi hatalmak számára kedvező hadi eredmények nyomán éppúgy feléje fordul, mint ahogy ellentétes esetben kiélesedik. Ebből is adódott az, hogy a cseh nemzeti mozgalom általános támadását a Monarchia ellen szinte nem is akarták tudomásul venni. Márpedig ez a támadás három oldalról valóban megindult. A hátországban, a fronton, valamint a központi hatalmakkal szembenálló és a semleges államokban. E koncentrált támadás legfontosabb alapelveiről kilenc hónappal a világháború kitörése után részletes emlékirat készült.13 Eszerint a Monarchiaellenes cseh mozgalom azt tekinti legfontosabb céljának, hogy a cseh és szlovák területekből önálló cseh államot teremtsenek, szláv királlyal az élen. E szándékra utaló jelek a cseh lakosságnál, a behívott csapatok elszállítását kísérő tüntetéseknél, valamint az orosz hadifoglyokkal való rokonszenvező bánásmódnál figyelhetők meg. Ugyanakkor nagy igyekezettel terjesztik a Monarchia külső és belső helyzetével kapcsolatos híreket is, szláv kongresszusokat tartanak a különböző fővárosokban, s memorandumot nyújtanak át az orosz kormánynak a Druzina Ceska megalakításáról. Az oroszországi cseh kolónia a háború kitörése után saját, 100 főből álló csapatot küldött ki a frontra. Az emlékirat szerint híreket közölnek ausztriai kivégzésekről és Angliában kiáltványban fosztják meg Ferenc Józsefet a cseh királyi címtől. A londoni cseh klub is felállított három légiót, Párizsban a szláv kongresszuson detronizálják Ferenc József császárt és ugyancsak elhatározzák a cseh-szlovák állam „visszaállítását". Svájcban és az USA-ban hasonló tevékenység figyelhető meg. Azt már elérték a csehek képviselői, hogy Angliában nem tekintik őket osztrákoknak, hanem az antant szövetségeseinek. Ugyanakkor jelentős pénzgyűjtések is folynak, amelyeknek során 5 millió korona gyűlt össze Csehország megsegítésére. Ugyanez az emlékirat ezután az USA-ból érkező leveleket elemezve kifejti, hogy az teljesen Monarchia-ellenes. A levelek a Habsburg Birodalom széthullását jósolják, és az önálló cseh királyság létrejöttét, amely kb. 10 millió csehből és szlovákból fog állani. Hasonló hangnemben írnak a külföldi cseh lapok is, amelyek szerint, ha nem is az egész nép, de egész kerületek lettek szeparatisták és megbízhatatlanok, különösen Klosác nemzeti szocialista képviselő agitációs területein. Sok szerkesztő ellen eljárás is indult, s csak a szi- 13 Herrn von Ugron's Denkschrift über die Strömungen der Tschechen, Wien, den IV. 1915. Wien, HHStA P. A. I. Karton, 816.