Századok – 1976
Tanulmányok - Gonda Imre: A monarchiabeli cseh nemzeti mozgalom szerepe az első világháború éveiben (1916–1917) 607/IV
A MONARCHIABELI CSEH NEMZETI MOZGALOM 615 volt nagyon előrelátó, a bonyodalom ezúttal nem a tartalma miatt következett be, hanem amiatt, hogy a németek vezetői a kiáltványt plakát formájában akarták országszerte kiragasztalni. Ebből vita keletkezett az osztrák főhatóság és a német népcsoport vezetői között. Az osztrák rendőrfőnökségnek uj. az volt a véleménye, hogy a plakátot csakis német helységben szabad kiragasztani, mert a cseh nemzetet sértő kitételek izgatják és zavarják a lakosság békéjét. A vitából hosszú és kínos alku keletkezett a rendőrség és a német csoport között, amelyben szinte helységenként kellett megegyezniük a plakát kiragasztásának engedélyezésében, ill. letiltásában.21 Hangsúlyozzuk: a nagynémeteknek a csehekkel és mozgalmakkal szemben alkalmazott magatartását nem az apró torzsalkodások szempontjából lehet megítélni, hanem politikai tartalmából és kihatásaiból. Ilyen viszonylatban viszont nem lehet eltekinteni attól, hogy a németeknek a csehekkel való mindennapos súrlódása, amely az egész korszakot jellemezte, ekkor is a Habsburg Birodalom belső ellentéteinek és a csehek államellenességének legfőbb előidézője volt. Az a körülmény pedig, hogy a német népcsoport a központi államhatalommal és képviselőivel is ellentétbe került — attól is elvont erőket, ahelyett, hogy programjának megfelelően, gyarapította volna őket. Az Osztrák Birodalom belső légkörének hőfoka már a háború első időszakában is süllyedni kezdett. Igen jellemző mérőeszközét képezték ennek azok a csehországi politikai bűnesetek, amelyek a háborúval voltak kapcsolatosak, s amelyek éppen a tömeghangulat alakulását jelezték igen pontosan. Néhány adat igen szemléltetővé fogja tenni a helyzet alakulását, különösen, ha előzőleg azoknak a bűneseteknek fajtáit és minőségét is felsoroljuk, amelyeket a csehországi osztrák hatóságok különös következetességgel üldöztek. Ezek között, mint legjellemzőbbeket, a következőket lehet megemlíteni: felségsértés (az osztrák B. t. k. 58 — 62. §-a szerint), az uralkodó és az uralkodóház tagjának megsértése (63 — 64. §), közcsendháborítás (65—66. §), felkelés és lázadás (68—75. §), szökevény rejtegetése és védelme (220—222. §), katona felbújtása katonai szolgálat megsértésére vagy katona bűncselekményének elősegítése (222. §). Nemzetekkel, vallásokkal vagy testületekkel szembeni ellenségeskedésre való izgatás (302. §), kémkedés (B. t. k. 62. §; B. t. k. 321. §), az állam katonai erejével szemben elkövetett cselekedetek (kat. B. t. k. 327. §)stb. Ilyen kifejezetten háborús jellegű bűncselekményeket Csehország területén az 1914. július 26. és 1916. dec. 31. közötti időszakban, tehát a világháború első félidejében 4598 esetben jelentettek a büntető hatóságoknak. A feljelentettek közül 784-en (17,5%) németek, 3401-en (tehát 73,97%) cseh személyek voltak, 413 esetben (8,98%) más nemzetiségű személyről vagy ismeretlen tettesről volt szó. A feljelentettek közül 3014 személyt (65,55%-ot) letartóztattak, 1584-en (34,45%) szabadlábon maradtak. A feljelentettek közül elítéltek 979 személyt (21,29%-ot). Az elítéltek közül 139 személy (14,20%) német nemzetiségű volt, 798 (81,51%) cseh, 42 személy (4,29%) más nemzetiségű. A kiszabott büntetések összesen 1278 évet, 2 hónapot, 19 napot tettek ki, amiből 123 évet és 2 napot németekre, 1085 évet és 16 napot csehekre osztottak ki, 70 évet, 2 hónapot és 16 napot pedig mások kaptak.22 Az elkövetett bűnesetek nem súlyosságokkal tűnnek ki, hanem két 21 Uo. Z. 31476. praes. a/a 1917. okt. 1. 22 k.k. Stadthaltereipräsidium in Böhmen. Nr. 19962 (Prága) am 13. Juli 1917. Statistik der Straffälle in Böhmen in der Zeit vom 26. Juli 1914 bis zum 31. Dez 1916. Beilage: 2. Az irat második melléklete grafikont közöl a jelzett időszak bűneseteinek