Századok – 1981
Köpeczi Béla: Bethlen Gábor és állama 664/IV
668 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA bolondság volt tőlem, hogy itt kegyelmetek között tekergettem, az jóra való intésemért az státusoktól gyalázatos diffamatiót és gyűlölséget szerzettem magamnak, egynehány száz ezer forintomat elköltöttem semmi fejében az ország mellett, noha tudtam hogy valaki falu fejében kardot vonszon, háladatlansággal fizetnek annak."10 Thurzó végül is Bethlen mellett marad, s vezeti a béketárgyalásokat, a többség azonban ellene fordul. Ezeket Bethlen így bélyegzi meg, ugyancsak Thurzóhoz írt 1621. június 18-án kelt levelében: „Kit lát és tud az minden titkoknak vizsgáló igaz Istene, hogy nem az magam hasznát, hanem az kegyelmetek bátorságos, tisztességes, de igt.i szabadságos megmaradására néztem s annak végben vitelében munkálódtam ... ha én ezeket cselekedtem, mennyivel inkább kévántatott de summo jure (a legfőbb jogon) az kegyelmetek segítő szolgálatja ezeknek effectuálásában (véghezvitelében), kit hogy az ördögi irigységtől viseltetett, hazájokat igazán nem szerető, magok haszna kereső, Isten tisztességinek rontására, keresztyén anyaszentegyházának extirpálására (kiirtására), felebarátjoknak elvesztésekre igyekező, hitehagyott, tisztességek vesztett némely árulók elbontanak, végben vinnünk nem engedék, hanem az ellenséget hozák nyakunkra, kik mostan minemű istentelen kegyetlenségeket és fertelmeskedéseket exerciálnak (visznek véghez), iszonyú annak csak hallása is."11 Érdemes felfigyelnünk Bethlen stílusára, amely emelkedettségében és hevességében vetekedik a Pázmányéval, de amellyel hiába ostorozza a magyar nemeseket. A magyarországi rendek kiegyezése a császárral és a külső segítség hiánya indítják arra, hogy megkösse Béccsel a békét Nikolsburgban 1622. január 6-án. Lemond a királyi címről, visszaadja a koronát és magyarországi foglalásainak jó részét, megkapja viszont élete végéig Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod és Abaúj megyét, a ratibori és oppelni hercegséget és a birodalmi hercegi címet. A Bethlen mellé álltak teljes amnesztiában részesülnek, a békeszerződés rögzíti azt az ígéretet is, hogy a választott király birtokadományainak kérdését országgyűlésen megvizsgálják. Bethlen ezután sem mond le arról, hogy a régi magyar állam egységét helyreállítsa, esetleg más eszközökkel is. 1623-ban tervet dolgoz ki, melynek lényege, hogy a császár adja hozzá lányát, Cecilia Renátát, ez esetben kész elismerni a király fennhatóságát Erdély fölött, a „conjunctiót". Ha II. Ferdinánd elhatározná, hogy Magyarországot „az töröktől recuperálja", ebben kész segíteni, ami szerinte négy-öt esztendő alatt végbemehetne felényi haddal ahhoz képest, mint „az mennyivel ez néhány esztendőkben egymás ellen való veszekedésekben élének".12 A tervet a bécsi udvar elutasítja, s ez arra jó, hogy Bethlent meggyőzze, továbbra is a Habsburg-ellenes erőkkel kell a kapcsolatot keresnie. 1623-ban most már török segítséggel száll hadba, de az általános hadi helyzet alakulása miatt ismét tárgyalásokra kényszerül. A bécsi békében elveszti a két sziléziai hercegségét és más kisebb előnyöket, s nem sikerül azt sem elérnie, hogy a császáriak és a török között megkötött gyarmati békeszerződésben Erdély számára véglegesen biztosítsa a neki átadott magyarországi megyéket. 1625-ben Dánia, Anglia és Hollandia szövetséget kötnek Spanyolország és Ausztria ellen, amelyhez Bethlen is csatlakozik, akinek 40 000 tallér segélyt ígérnek. A szövetsége- I "Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei, id. kiad., 238. II Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei, id. kiad., 330-331. 1Titkos utasítás Kamuthy Farkasnak, 1624. jan. 11. Vö. Szilágyi Sándor: Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek történetéhez, Budapest, 1873, 48.