Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1193 tagos irányvonalával és a bajtársi egyesületek gyakorlatával, illetve, hogy a Turul debreceni kerülete is kísérletet tett egy önálló tömegközlési eszköz megjelentetésére, amelyben sajátos, a Turul országos fővezérségétől eltérő érdekei, elképzelései is kifejezést nyerhettek. A debreceni turulisták az önálló sajtó megteremtésére már 1930 márciusában kísérletet tettek, de végül is a debreceni bajtársi egyesületek s a kerületi vezérség évente tízszer megjelenő röpirata, az Új Vetés csak 1932 februárjában jelent meg. A lap megjelenése összefüggésben volt a Turul Szövetség által képviselt eszmék devalválódásával, a gazdasági válság következtében kialakult kilátástalan helyzettel. Ebből a bizonytalanságból kívántak kitörni, amikor a „fekete sapka" által képviselt gondolatoktól, tehát a Turul-eszmétől függetlenül olyan értékeket kívántak a debreceni egyetemi hallgatók felé közvetíteni, amely „hajnalt hasít a bús magyar éjbe" s kiindulópontjává válik a „Magyar Jövendő"-nek, a „Magyar Kikelet"-nek. Az egyetemi hallgatók egzisztenciális helyzetének romlása, a Szövetségben kialakult feszültség levezetése érdekében a Turul esetenként látványosan „felkarolta" a diákság jogos követeléseit. A valódi érdekvédelmi munka helyett azonban ez is, mint más, a Turul által felvetett szociális probléma a demagógia szintjén maradt. A kisajátított jelszavak és a tényleges cselekvés közötti ellentmondás a Turulon belül az ellentétek egyik forrásává vált. Feszültséget okozott az ún. fajvédelem új megközelítése, ami a Turul antiszemita felfogásával, „fajvédelmével" szemben a hangsúlyt a magyar „faj" németektől való védelmére helyezte. A Turulon belül ugyanis már 1932-ben megfogalmazódott, hogy Hitler mozgalma annak a germán öntudatnak a mérhetetlen megerősödését jelentette, amely „terjeszkedési törekvéseivel, kíméletlen pángermán propagandával annyit ártott már nemzetünknek". A helyzet a Turul 1933. évi követtáborán, illetve azt követően vált kiélezetté. A Turul Szövetség 1933. november 17—20. között Budapesten — a Nemzeti Munkahét keretében — megtartott XIV. Országos Követtáborának munkájáról fennmaradt töredékes információk alapján megállapítható, hogy a tagegyesületek egy része elégedetlen volt a Turul tevékenységével, s a Szövetség munkáját új alapokra kívánta helyezni. Ez Gömbös hatalomra jutásával, reformmozgalmával, a „nemzeti öncélúsághoz" kapcsolódó turulista illúziókkal volt összefüggésben. Ezt az illúziót az táplálta, hogy a miniszterelnök nem tagadta meg turulista múltját, sőt nemegyszer teátrálisan bajtársi sapkában, mellszalagosan jelent meg a nyilvánosság előtt. A Turul tevékenységének megváltoztatásáért fellépők éppen ezért úgy vélték, hogy Gömbös Gyulának, a Turul fő patrónusának segítségével a Szövetség az ország társadalmi-politikai folyamatait meghatározó tényezővé válhat. Ehhez a látszathoz kapcsolódott a debreceni Árpád Bajtársi Egyesület (ÁBE) vezetőinek, valamint Roboz Zoltán dominusz bajtársnak fellépése is a XIV. Országos 3 Az Új Vetés 1. száma 1932 februárjában jelent meg. A korábbi lapalapítással kapcsolatos hírt ld. a lap 1932. márciusi számában (1. évf. 2. sz. 16.) Az Új Vetés első főszerkesztője Karácsonyi Ágoston Cornél kerületi vezér volt. A lapot egy 6 tagú szerkesztőség irányította, akik részben a kerületi vezérségnek, részben az egyes bajtársi egyesületeknek voltak tagjai. 3 Új Vetés, 1932. február, 1. évf. 1. sz. 1.Egyetemi Tanács jegyzőkönyve (ETIk), 1932. december 2. V. rendkívüli ülés. 5 Bajtárs, 1932. február, 18.