Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
TÓTH PÁL PÉTER Követtáboron. A Turulon belül feszülő ellentétet a követtáboron formálisan oldották meg. A küldöttek Roboz Zoltánt a Turul tevékenységét megújítani kívánó tervezetéért országos vezérré választották, a fővezérség pedig a Turul Szövetséget 1934. január 1-től Turul „Mozgalom"-má nyilvánította. Ehhez kapcsolódott az a határozat is, mely szerint 1934. március 15-től a német „poloska" sapka helyett a Bocskai-sapka viselete vált kötelezővé, amelyet „egy országos méretű történelmi értékű és gyökeres mélységű, kulturális, szociális jellegű" faluprogram tett volna teljessé.7 A Turul megújítását Roboz Zoltán „Turul Akadémia" felállításával látta megoldhatónak, melyet a vidéki egyetemeken a legkövetkezetesebben az 1933. március 12-én megválasztott debreceni ÁBE új vezérsége képviselte.8 Törekvéseiket azonban, mint a későbbiek során látni fogjuk, a szélsőjobboldali erők zátonyra futtatták. Roboz Zoltán koncepciója szerint a Turult országos mozgalommá kell átalakítani s az elszigetelt tevékenység helyett a mezőgazdasági és a munkásfiatalokat is vonzáskörébe kell kapcsolni. A megvalósulás Simon László, a debreceni ÁBE kulturális alvezére szerint attól függött, hogy a Turulon kívüli körök új ideológiája mennyiben tudja áthatni a Turul egészét. Mivel 1933 decemberében az „új idők új ideológiája" kifejezés szélsőjobboldali asszociációkat ébresztett, ezért Simon László pontosan meghatározta az általa használt fogalom tartalmát. Úgy vélte ugyanis, hogy Roboz Zoltán javaslata csak akkor életképes, ha „azokat a nagy, de a szélesebb rétegek előtt még agyonhallgatott, absconditus fiatalokat rehabilitálja a Turul Akadémia, akik ugyan a Turulon kívül, de már elmondták az új időknek új igazságait, de akiket sokszor maga a Turul is bitangoknak bélyegzett". Kiket akart Simon László rehabilitálni? Nem mást, mint a Bartha Miklós Társaságot és szétszórt tagjait, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Kodolányi Jánost, Féja Gézát, a Sol Clubokat, a Bethlen Gábor köröket, a Társadalomtudomány fiataljait, a Korunk Szava és az Új Magyarság csoportjait. De a sor még nem teljes, mert helyet kért „az elszakított magyarságnak sok tekintetben a mieinknél is haladóbb szellemű képviselőinek. Simon László a fenti követelésével egyértelmű ítéletet mondott a Turulról, s következetesen állást foglalt a Turullal szemben álló, a Turul tevékenységét bíráló személyek és csoportok mellett. Tisztában volt azzal, hogy az általa szükségesnek ítélt irány képviselőinek álláspontját csak néhány fiatal követi s azzal is, hogy „saját bűvköreiken kívül csak egy nagyon kis számú minden iránt érdeklődőhöz szólhatnak?". Szerinte mégis ők a követésre méltók, az igényesebbek, az igazabbat kívánók. Simon Lászlóval azonos következtetésre jutott Némedi Lajos, az ÁBE nádora is, aki úgy látta, hogy a Turul csak akkor válhat országot építő mozgalommá, ha magába olvasztja „a vajúdó, új magyar élet minden igazi értékeit, a Németh Lászlóékat, Féja Gézáékat és a többieket. Hadd legyen a Turul minden igaz magyar gondolat kirepítő fészke!'" 'Roboz Zoltán 1933. november 20-án ismertette a Követtáboron a „Turul Akadémia" tervezetét. A tervezetet a Bajtárs nem közölte. A dokumentum eddig nem került elő, tartalmát csak Simon László Roboz Zoltánhoz írt nyílt leveléből ismerjük. Simon László írása az Új Vetés 1933 decemberi számában jelent meg. "Szabadság, 1934. május 27., Debreceni Független Újság (DFU) 1934. június 6. "Új Vetés, 1933. március, 17. , Új Vetés, 1933 december, 10-11. (A további idézetek is innen) "Gyula Regős, 2. évf. 6. 1934. január.