Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1205 véleményük szerint a magyar szükségszerűség teremtett - elválaszthatatlan kapcsolatban volt a „magyar talaj"-jal s ennek következtében jobboldaliságuk nem jelentkezett tiszta formában, hanem reális elemekkel átszőve olyan felületeket képezett, amelyek szándékaikkal ellentétes folyamatok kiindulópontjaivá váltak. Felismerték a diákmozgalmak elszigeteltségét is és így munkájukat a magyar valóság egészére kívánták kiterjeszteni. A munkásosztály és a parasztság aggasztó helyzete tisztábbá tette látásmódjukat. A jobboldal szóhasználatának megfelelően a munkás náluk is a „marxizmus hálójában" vergődött, a parasztsághoz viszont — közvetlenebb kapcsolataik, ismereteik alapján — reálisan közeledtek. Felismerték a mezőgazdaságban dolgozók gazdasági viszonyainak tarthatatlanságát, politikai tevékenységének perspektívátlanságát, melyek következtében a parasztság teljes közönnyel viszonyult az ország gazdasági, politikai, társadalmi helyzetéhez. Fejlődésük fontos állomása volt, amikor — még jobboldali politikai meggyőződésük mellett — az ún. zsidókérdésben meghaladták korábbi nézeteiket. Az a törekvés vezette őket, hogy a Turul zsidókérdésben elfoglalt álláspontját „racionálisan" megalapozottá tegyék. Ennek során felismerték, hogy a forradalmakat követően a jobboldali ifjúság politikai tevékenysége, a Turul programja a zsidóság elleni harcban merült ki. Rádöbbentek arra, hogy a hivatalos programmá tett antiszemitizmussal a magyar társadalom valóságos problémáiról elterelték az egyetemi ifjúság figyelmét, s ezzel meg is akadályozták, hogy az objektív társadalmi folyamatok részeseivé válhassanak. Felismerték a Turul antiszemita megmozdulásainak eredménytelenségét, és a Szövetség tekintélyének megóvása érdekében az antiszemitizmus helyett harcukat az „internacionális szellem, a kommunizmus ellen, a szabadkőművesség ellen, a kartell ellen" fordították.49 Lehet-e ezt az álláspontot előrelépésnek nevezni? Feltétlenül, mert Újhelyi Szilárdék új álláspontja szerint már nem az ún. zsidókérdés volt a legfontosabb, s ez a Turul minden egyéb tevékenységét meghatározó programjával való leszámolást jelentette. A további fejlődés szempontjából fontos volt, hogy ez az álláspont a Turulon belül nyert megfogalmazást, melynek következtében a bajtársi egyesületek Debrecenben — az általunk vizsgált időszakban — jelentősebb tömegeket megmozgató antiszemita tüntetést, heccet nem szerveztek. A kormányt támogató jobboldali titkos szervezetben, az Etelközi Szövetségben -amely Debrecenben lényegében a keresztény-nemzeti társadalomhoz tartozó „jobb" körök politikai érdekszövetsége volt — egyre elégedetlenebbül nézték a Szlávy László által vezetett kerületi vezérség mind kevésbé irányítható tevékenységét. A feszültség egyik neuralgikus pontja, az egyetemről már a 30-as bizottság megalakulása előtt kizárt Simon József által alapított Méhely Bajtársi Egyesület működése volt.50 Az egyesület tevékenységét ugyanis a demagóg szociális és nemzeti törekvések mellett fasiszta fajvédő követelések jellemezték, s szélsőséges jobboldaliságuk fokozatosan meghatározóvá vált a NEP debreceni csoportja Diplomás Ifjúsági Blokkjának, valamint a Ker. Nemzeti Liga Ifjúsági 4'Új Vetés, 1934. november, 2. 5"Simon József munkáscsaládból származott. Édesapja a Debreceni Vagongyárban fűtőként dolgozott. A család igen súlyos anyagi körülmények között élt, s ez a helyzet határozta meg Simon József politikai aktivitását. A társadalmi igazságtalansággal szemben cselekedeteit a vak düh motiválta, a kibontakozás útját pedig a szélsőséges jobboldali radikalizmusban vélte felfedezni. Simon József 1935-ben tüdőbajban halt meg.