Századok – 1986
Tanulmányok - Szinai Miklós: A parlamenten kívüli kormányzás Ausztriában és Magyarországon az első világháború után 802/IV
Szinai Miklós A PARLAMENTEN KÍVÜLI KORMÁNYZÁS AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN (1919—1944) A 19. század liberalizmusa után fellépő antiparlamentáris irányzatok Európában különböző, változatos formákban jelentkeztek, eszközeikkel és módszereikkel rányomták bélyegüket századunk történetére. A két szomszéd ország, Ausztria és Magyarország tekintetében — 1918 után — e politika eszköztárából a következőkben csak azokkal az elemekkel foglalkozom, amelyek keletkezésükben visszavezethetők a Monarchia időszakára. Eredetüket a Monarchia abszolutisztikus maradványaiban és az első világháborúra való felkészülés során, illetőleg az első világháború idején hozott kivételes törvényekben és rendeletekben kell keresnünk. Ausztriában az 1867. december 11-én hozott alaptörvény 14. §-a lehetővé tette, hogy a parlament előzetes jóváhagyása nélkül császári rendeletekkel kormányozzanak. Ezzel a lehetőséggel Ausztriában már a békés időszakban is éltek, de az első világháború idején általános gyakorlattá vált. Az így kialakult jogi rendszernek és joggyakorlatnak főleg három olyan vonatkozása van, amely saját korában és későbbi kihatásaiban különös jelentőséggel bír. Ausztriában már Bosznia és Hercegovina annexiója előtt, 1906 óta készítették elő, majd 1909-ben és 1912-ben átdolgozták és kiegészítették a háború idején alkalmazandó kivételes rendeletek és intézkedések egész rendszerét. E háborús intézkedéseket titkos instrukcióba foglalva megküldték a magyar kormánynak is.2 Ausztriában ezt a rendszert léptették életbe a háború kitörésekor. 1 Berthold Sutler: Die Badenischen Sprachverordnungen von 1897. — 2 Bd., Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs 47, Graz—Köln 1965. különösen a 145—161. Miklós Komjáthy: Protokolle des Gemeinsamen Ministerrates der Österreichisch-Ungarischen Monarchie (1914— 1918), Akadémiai Kiadó, Budapest 1966, Gerhart Botz: Die Ausschaltung des Nationalrates und die Anfange der Diktatur Dollfuss im Urteil der Geschichtsschreibung von 1933 bis 1972. In: Vierzig Jahre danach. Der 4. März 1933 im Urteil von Zeitgenossen und Historikern. — Dr. Karl Renner Instituts, Wien 1973. 31—60., valamint Gernot D. Hasiba: Das Kriegswirtschaftliche Ermächtigungsgesetz (KWEG) von 1917. Seine Entstehung und seine Anwendung vor 1933. In: Aus Österreichs Rechtsleben in Geschichte und Gegenwart. — Festschrift für Ernst c. Hellbling zum 80. Geburtstag — Herausgegeben von Rechtswissenschaftlichen Fakultat der Universität Salzburg. Duncker und Hummbolt. Berlin, 1981. 543—565. és a két utóbbiban megadott irodalom. 2 Az instrukció címe: Orientierungsbehelf über Ausnahmeverfügungen im Kriegsfalle für die in Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: OL) , 578. 39. lajstromszám, és Galántai József: Magyarország az első világháborúban 1914—1918, Akadémiai K. Budapest 1974. 65.