Századok – 1996
Figyelő - Hermann Róbert: Kossuth-emlékév; Kossuth-kiadványok [1989–]1994 I/152
152 FIGYELŐ Hermann Róbert KOSSUTH-EMLÉKÉV KOSSUTH-KIADVÁNYOK, [1989-11994 Ismét túl vagyunk egy emlékéven. A legnagyobb magyar uralkodó (Mátyás), a legnagyobb magyar (Széchenyi) után immáron megemlékeztünk a legnagyobb magyar legnagyobb vitapartneréről, Kossuth Lajosról is. A Kossuth-emlékbizottság és a Kossuth Szövetség irányító és szervező ténykedése mellett megyei, városi és falusi önkormányzatok tucatjai idézték meg a 19. század egyik legnagyobb hatású és legmagasabb életkort megérő személyiségét. A rendezvénysorozat lényegében már 1992-ben megkezdődött, amikor a Kossuth Szövetség — némileg szokatlan módon — afféle fiók emlékévet tartott Kossuth születésének 190. évfordulója alkalmából. Mindezt azért érdemes megjegyeznünk, mert az évfordulós kiadványok egy része ekkor jelent meg. Ismereteink szerint 1992-1993-ban összesen 8, 1994-ben pedig további 26 önálló kiadvány látott napvilágot Kossuthról. Az emlékév(ek) termése tehát látszólag igen gazdag, lássuk, hogy a látszat a valóságot tükrözi-e? Kossuth írásainak kritikai igényű kiadása 1948-ban, a forradalom és szabadságharc centenáriumán vette kezdetét. Az összes művek I-VI, XI., XIII-XV köteteit Barta István rendezte sajtó alá, a ХП. kötetet Sinkovics István. A Barta István halála miatt abbamaradt sorozat (hogy egy képzavarral éljünk), csak az 1980-as években ébredt fel Csipkerózsika-álmából, amikor Pajkossy Gábor vette át Kossuth reformkori iratainak kiadását. 1989-ben végre megjelent Kossuth fogságának, perének és a szabadulását követő heteknek az iratanyaga. A folytatás azóta is várat magára; az 1994-es évforduló tehát újabb kötet megjelenése nélkül telt el. Az olvasó és a kutató csak reménykedhet abban, hogy a születés (nem is olyan messze lévő) 200. évfordulójára megjelenik legalább egy kötet a hiányzó háromból. 1989 amúgy is jelentősnek volt mondható a Kossuth-életmű kiadása szempontjából. Ebben az évben látott napvilágot Szigethy Gábor gondozásában Kossuthnak az 1847-es ellenzéki zsebkönyvben, az Ellenőrben megjelent egyik tanulmánya. Ebben az évben tette közzé önálló kiadványban Spira György Kossuth kütahyai alkotmánytervét a keletkezés körülményeit megvilágító és a szövegváltozatok eltéréseinek okait elemző tanulmánnyal.3 Szintén ekkor jelentek meg Kossuthnak Zeyk Saroltához írott öregkori levelei, s a kiadvány különös értékét adta Hatvany Lajos századelős kiadványához képest az, hogy Zeyk Sarolta naplóját is tartalmazta.4 Az elkövetkező évben Haraszti-Taylor Éva igen alapos és széles kitekintésű bevezető kíséretében publikálta Kossuth 1855-ben írott angol nyelvű újságcikkeit.5 Ekkor kezdte meg működését a Kossuth Alapítvány, s 1991-ben négy kiadvánnyal indította meg népszerűsítő munkáját. Az alapítvány évkönyvén és egy újságcikk reprint kiadásán kívül mindjárt egy alsorozatot is indított, „Kossuth Lajos emléktúrák címmel". A „Kossuth útján Zemplén tájain" című kiadványban Dr. Hőgye István Kossuth zempléni kapcsolatait foglalta össze, Dr. Kopp László pedig a zempléni Kossuth-túrák látnivalóit állította össze. Ennek az alsorozatnak