Századok – 1996
Figyelő - Hermann Róbert: Kossuth-emlékév; Kossuth-kiadványok [1989–]1994 I/152
FIGYELŐ december 3-i — másolatban fennmaradt — levél, amelyben Kossuth átvállalja apja adósságait. (XXI.) Ezt először Kállay István közölte Kossuth zempléni ügyvédi éveiről szóló tanulmánya függelékeként. A későbbiekben nem túlzottan erős Kossuth és megyéje kapcsolata A Törvényhatósági Tudósítások eltiltásával kapcsolatos körlevél (XXV), a Kossuth kérésére kiadott nemesi bizonyítvány, egy 1848-as pénzügyminisztériumi utasítás Monok adóhátralékával kapcsolatban (ХХХШ.) utal csak a megye jeles szülöttének szűkebb pátriájához fűződő kapcsolataira (A KLOM megfelelő köteteiből ezek már ismertek voltak). 1860 után a nagy hazafival kapcsolatos hódolat, 1894 után pedig a kegyelet megnyilvánulásaival találkozunk az iratokban.12 1870-ben egy Biróy Béla nevű volt honvéd Kossuth engedélyét kérte, hogy a Pest tőszomszédságában lévő Gubacs-pusztai birtokán létrehozandó, 300 házhelyet számláló helység az ő nevét viselhesse, s egyben felajánlott Kossuth számára egy házhelyet is. Kossuth köszönettel elutasította mindkét ajánlatot, s kérte Biróyt, hogy a neki adni szándékolt telket egy nyomorék honvédnak juttassa. Biróy a telket az 1864-ben az Almásy-Nedeczky-féle függetlenségi mozgalomban való részvételért letartóztatott, s szökés közben agyonlőtt Sebes Emil honvéd őrnagy fiú árvájának juttatta. A telep, a később Erzsébetfalvával összeolvadt Kossuthfalva Kossuthhoz kapcsolódó hagyományait foglalja össze, bőséges forrásidézetekkel Bogyirka Emil füzetkéje.13 A százéves évfordulóhoz átvezető 1993. évben különösen a Kossuth Szövetség jeleskedett a kiadványok megjelentetésével. A „Kossuth Lajos Emléktúrák" alsorozatban Reznák Erzsébet és Erdélyi Péter tettek közzé egy füzetet Kossuth 1848 őszi alföldi toborzóútjának állomásairól, a fontosabb dokumentumok és visszaemlékezések felhasználásával, illetve a helyi Kossuth-emlékek felsorolásával. Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Abony, Szolnok, Csongrád, Szentes, Szegvár, Hódmezővásárhely, Szeged a fontosabb helyszínek. Mind a Bács-Kiskun, mind a Szolnok, mind a Csongrád megyében történtek bemutatását irodalomjegyzék egészíti ki. Remélhetőleg egyszer Kossuth többi tábori útjáról (1848. október-november, Dunántúl; 1849. március-április, Tiszántúl, Duna-Tisza köze; 1849. június, Budapest-Nagyvárad; július, Tiszántúl) is olvashatunk hasonló összeállítást.14 Gavák István, a Kossuth Szövetség ügyvezető elnöke jegyzi a sorozat negyedik darabját, amely röviden összefoglalja Kossuth pest-budai ténykedését, s bemutatja "az ehhez kapcsolódó építészeti és egyéb emlékeket, kerületek szerinti bontatásban.15 S eljött az évforduló. 1994 a választások éve is volt, s félő volt, hogy ez az évforduló is ugyanúgy átpolitizálódik, mint az 1991-es Széchenyi-év. Ám annak ellenére, hogy a rendezvények többsége a választási kampány időszakára esett, a politikum csak csekély mértékben színezte az évfordulót. A politikailag exponált történészek közül összesen hárman jelentkeztek önálló kötettel (Katona Tamás, Szabad György, Gerő András), de ezek is beilleszthetők voltak az évfordulós kiadványok megszokott típusaiba. A továbbiakban — szakítva az eddigi kronologikus tárgyalásmóddal — e típusok szerint tekintjük át a kiadványokat.