Századok – 1997
Kisebb cikkek - Anderle Ádám: A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok születése (1920–1922) VI/1402
1402 KISEBB CIKKEK Anderle Adám A MAGYAR-SPANYOL DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK SZÜLETÉSE (1920-1922) A magyar-spanyol (pontosabban:aragón, -kasztíliai) kapcsolatok több évszázados története sok ismert, ám még több ismeretlen mozzanatot tartalmaz. Tanulmányunk a 20. századi periódusra kívánja a figyelmet irányítani, itt is az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása utáni évekre korlátozva a tárgyalást. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatokat az 1920-1922 közötti időszak spanyol levéltári forrásai alapján igyekeztünk rekonstruálni. Eközben elvonatkoztattunk a két ország közötti kulturális, gazdasági, stb. kapcsolatok bemutatásától, csupán a szűken vett diplomáciai kapcsolat megteremtésének mozzanatait igyekeztünk számba venni. Magyar levéltári források ezen ügyekről keveset tudnak, ezért a madridi külügyi levéltár információi új részletekkel szolgálhatnak a címben jelzett kérdéskörben. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Spanyolország között követi szinten épült ki diplomáciai kapcsolat. Ezen túl Barcelonában főkonzul, Budapesten konzul képviselte az osztrák, illetve spanyol érdekeket. E konzuli kapcsolat, mely egy hoszszútávú kutatási program témája, az első világháború utolsó évéig és egy ideig azon túl is létezett, s valamiképpen az új nemzetállamok diplomáciai kapcsolatainak előkészítését is szolgálta. Egyszerűbb volt az eset a megszülető Ausztria esetében, ahol Fürstenberg herceg öt évi nagyköveti megbízását követően az OMM volt osztrák tanácsosai lettek az új osztrák követség első képviselői. A magyar eset bonyolultabb volt. Bár a barceloniai konzul 1917-től magyar származású külügyi tisztviselő (Gáspárdy Géza) volt, valójában nem járulhatott hozzá az új kapcsolatok kiépítéséhez, sem földrajzi helyzeténél fogva, de a Tanácsköztársaság megszületése miatt sem. Az új kapcsolatok építésében — mint ezt a spanyol külügyi levéltár iratai bizonyítják—, a budapesti spanyol konzulátus játszott fontos szerepet. E konzulátus a spanyol KÜM levéltárának dokumentumai szerint 1874-től működött. Tevékenysége 1918 végéig a konzuli rutinfeladatokra korlátozódott. Ettől kezdve viszont igen aktív politikai szerepet vállalt fel, bár ha Madriddal kapcsolata továbbra is a bécsi spanyol követségen keresztül zajlott. E rövid, de mozgalmas periódusban, különösen a konzuli váltások időszakában fontos szerepet játszott José Gallard budapesti gyáros, aki Spanyolország tiszteletbeli konzuljaként gyárában adott helyet a konzulátus irodájának. Terepismerete, magyarbarátsága erőteljesen befolyásolta a mindenkori spanyol konzulokat. A Károlyi-korszak alatt — úgy tűnik — bénultság jellemezte a budapesti spanyol konzulátust: kevés okmány lelhető csak fel ezidőből a madridi külügyi levéltárban. A Tanácsköztársaság idején viszont igen aktív szerepvállalást tapasztalhatunk. Komoly politikai jelentések érkeztek Budapestről - valószínűleg Madrid instrukcióinak megfelelően. Ezidőben a spanyol konzul követi jellegű tevékenységet végzett. A semleges országok konzuljaival együtt lépett fel az új kormánynál tevékenységük elismerése és biztosítása érdekében, alattvalóik érdekeinek védelmét kérve. A tanácskormány pozitívan reagált, jelentette haza a konzul, a magyar kormány viszont cserében, a